Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
150 éve kiszáradt a Fertő
Napjainkban népszerű fürdőhely a fertőrákosi strand, de volt, amikor a tó kiszáradt és medrét felszántották Fotó: Leczovics Zsolt

1867-ben hivatalból felmérték a tómeder méretét

150 éve kiszáradt a Fertő

| P. Horváth László | Zöld Sopron

A Fertő tó története során többször is teljesen kiszáradt, legutóbb éppen másfél évszázada. A 2000-es években alacsony vízszintet mértek, de kiszáradástól nem kellett tartani.

A feljegyzések szerint 1853-ban igen magas volt a vízállás a Fertő tavon, ettől fogva fokozatosan apadni kezdett. A folyamat egészen 1869-ig tartott. A medert felszántották és gazdasági épületeket építettek benne. A kiszáradás oka a nagy szárazság volt, a tavat tápláló patakok vize is elapadt. A kiszáradás után belsejében sók kicsapódtak, a szikpor különösen a keleti parton virágzott ki. Ezt a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás alatt gyakran délibáb jelent meg a meder felett. Pár év elteltével aztán a tó területe újra gyarapodásnak indult.

Érdekesség, hogy a tó 1740-ben majdnem teljesen kiszáradt, de 1786-ban 515 négyzetkilométerre nőtt, azaz a mainak csaknem kétszeresére.

Ugyancsak a fennmaradt adatok alapján tudható, hogy 1867 nyarán hivatalból felmérték a ki­­száradt tó medrét. A munkát még abban az évben összesítették is. A mérések szerint Sopron megyére 320 ezer hold (184 ezer hektár), Moson megyére pedig 261 ezer hold (150 ezer hektár) jutott. A tó akkori területe 334 négyzetkilométer volt, ma ez a szám 310 négyzetkilométer. A fel­­mérés a partszakasz hossza szerint is megtörtént, ez Sopron megyénél 29.791 öl (53 kilométer), Moson megye oldalán 24.314 öl (43 kilométer). A területen több földtulajdonos osztozott, úgymint Esterházy herceg, Széchényi Béla gróf, a győri püspökség és Sopron szabad királyi város. Sopronra 5936 öl partszakasz és 6000 holdnyi terület jutott.

Arra a kérdésre, hogy milyen jövő vár a Fertő tóra, a megyei vízügyi igazgatóságnál kaptunk választ. – A vízkészlet megőrzése érdekében az 1960-as években a tó körül töltéseket emeltek – tudtuk meg az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál. – A két­­ezres évek elején mérték a szabályozás bevezetése óta az egyik legalacsonyabb vízállást. Akkor még – igaz, az ausztriai oldalon – olyan ötlet is felmerült, hogy csatornát építenek ki a Duna és a tó között, s a folyóból vezettek volna vizet a pótlásra. Ám erre végül nem került sor, a terveket is levették a napirendről.

A szakemberek kiemelték: a je­­­­­­­len­­kori feltételek mellett a kö­­zeljövőben nem várható a tó teljes kiszáradása. Igaz, a tartósan extrém időjárási körélményeket természetesen nem lehet kizárni. Ezek pedig rövid távon is hatással lehetnek a tó vízállására.

Kapcsolódó cikkek

Díjazott magyar ízek

Díjazott magyar ízek

2022. 06. 29. | Bertha Ágnes

A Harkai Gyümölcsöskert három terméke nyerte el a Magyar Ízek Versenye arany fokozatát. Ruskó Krisztián és Menyhárt Éva első alkalommal nevezett a meg...