– A kis- és középvállalkozások (kkv) fontos és meghatározó elemei a magyar gazdaságnak – mondta el lapunknak Horváth Vilmos. – A piacgazdaságban nemzeti össztermék felét állítják elő, s egyúttal náluk dolgozik a foglalkoztatottak hetven százaléka. A konferencián ismételten szóba került, hogy lehetőség szerint minél nagyobb hozzáadott értéket állítsanak elő ezen vállalkozások. Ajánlatos lenne, hogy például az élelmiszeriparban ne csupán növénytermesztéssel foglalkozzanak, hanem lehetőség szerint a megtermelt árut helyben dolgozzák fel. Az iparban pedig ne csak beszállítók legyenek, hanem egyedi termékeket állítsanak elő. Így már jövedelmezőbbé válhat az export is. Ezáltal nő az eredményesség és a visszaforgatható haszon összege.

Horváth Vilmos kiemelte, a közeljövő további feladata lesz a kkv-k fejlesztése. Folytatni kell a már megkezdett járulék- és bürokráciacsökkentést. Emellett a bankok ma már partnert látnak a kisvállalkozásokban, így fellendült a hitelezés, amely friss tőkéhez juttatja a cégeket. A kamarán keresztül elérhető Széchenyi Plusz Program kedvezményes hitellel támogatja a vállalkozásokat. Kezdetben egymillió forintot igényelhettek az érintettek, ezt az összeget emelte fel a kormányzat százmillió forintra.

– Sopron, Ausztria munkaerő-elszívó hatása hatása miatt, egyedi helyzetben van – tette hozzá a kamarai elnök. – A felmérések szerint, amennyiben a fizetések hatvan–nyolcvan százalékban megközelítik az ausztriait, akkor a munkavállaló elgondolkodik, hogy megéri-e neki ingázni, és adott esetben olyan helyen dolgozni, ahol nem tekintik teljes értékűnek. Éppen ezért fontos a kormányzat bérfelzárkóztató politikája. Tapasztaltuk ugyanis, hogy volt olyan helyi kis cég, amely azért szűnt meg, mert a tulajdonos inkább kiment a határ túloldalára dolgozni. A folyamatot meg kell fordítani, hiszen a hazai gazdaságnak szüksége van az innovatív, jól fejlett, működőképes, életképes kis- és középvállalkozásokra. A cégeknek  tanulniuk, a vezetőknek pedig összefogniuk kell. Ez lehet a versenyképesség záloga.