– Az osztrák azbesztszennyezés jelenleg a legfontosabb, a legégetőbb kérdés Sopronban is. Mikor szembesült először a városvezetés az azbesztüggyel?

– A szennyezés szombathelyi megjelenését követően találkoztunk először a problémával idén áprilisban. Az ügy merőben új keletű, hiszen az érintett osztrák bányákban tavaly decemberben kezdődtek meg a hatósági vizsgálatok, majd március környékén kapott nagyobb figyelmet Burgenland-szerte, de mára – meglepő módon – rendkívül kevés szó esik róla a határ túloldalán. A szombathelyi történések után azonnal bekértük az önkormányzati útépítésekben, fejlesztésekben részt vett kivitelezőktől annak a dokumentációját, hogy mely bányákból szereztek be kőzúzalékot. Egyetlen fejlesztés esetében sem volt feltüntetve osztrák bánya, ami arra engedett következtetni, hogy a soproni közutak nem érintettek. Annak érdekében, hogy egyértelmű adatok álljanak rendelkezésünkre, akkreditált méréseket rendeltünk meg 34 helyszínen. 19 esetben mutatták ki a szakértők az azbeszt jelenlétét. Az érintett utak nem közvetlenül, hanem ráhordással váltak bizonyos pontokon szennyezetté, mivel ezt a szürkés–zöldes kőzúzalékot számos családi háznál, kocsibeállónál terítették le jóhiszeműen a polgárok. A lakossági kéréseket figyelembe véve további 44 helyszínen rendeltünk meg újabb méréseket.

– A mérési eredményeket azonnal nyilvánosságra is hozta az önkormányzat, és bejelentették, hogy készült egy cselekvési terv is. Hol tart jelenleg a megvalósítása?

– Az önkormányzaton belül még a méréseket megelőzően felállítottunk egy munkacsoportot, hogy minden eshetőségre felkészülve, kész cselekvési terv álljon rendelkezésünkre. Ez a cselekvési terv három részből áll, amelyből az első kettőt gyakorlatilag két hét leforgása alatt meg is valósítottunk. Elsőként az érintett utcákban sebességkorlátozást (10 kilométer/óra) vezettünk be, valamint „Behajtani tilos, kivéve lakók!” táblákat helyeztünk ki. Második lépésként egy ötven éve ismert, Nyugat-Európa-szerte használt kezelést alkalmaztunk az érintett utakon, hogy pormentesítsük azokat. A kalcium-kloridos kezelés ugyanis hóna­pokra képes megakadályozni, illetve csökkenteni az utak kiporzását. Ez azért is egy gyors és hatékony lépés, mivel az azbeszt csak belélegezve jelenthet veszélyt az egészségünkre. A cselekvési tervünk harmadik lépése jelentené a végleges megoldást, ehhez azonban az illetékes minisztériumok és hatóságok által elfogadott mentesítési tervre és eljárásrendre van szükség.

– Az ügyben lakossági fórumot is tartott az önkormányzat, és azóta is folyamatos a kommunikáció. Rendre kérdésként merül fel, hogy miért nem lehet egyből elszállítani ezeket az azbeszttel szennyezett kőzúzalékokat.

– Épp a napokban beszélgettem személyesen annak a cégnek a vezetőjével, aki országszerte végzi az akkreditált méréseket. Ő maga is szoros kapcsolatban áll a hatóságokkal és az illetékes minisztériumokkal. Jelenleg a szakemberek még annak az eljárásnak a kidolgozásával foglalkoznak, amellyel szakszerűen, nagyobb környezeti károk okozása nélkül, biztonságos módon lehet felszedni és elszállítani ezeket a kőzúzalékokat, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek. A mentesítésnél kulcsfontosságú, hogy ne okozzon semmifajta kiporzást, mert ellenkező esetben nagyobb egészségügyi kockázatot is jelenthet. Jelenlegi tudásunk szerint legalább 250 magyar települést érint az osztrák azbesztszennyezés, így a probléma országos jelentőségű. Városunk adóbevétele éves szinten körülbelül 8,5 milliárd forint. Ez az összeg biztosan nem fedezné a helyreállítás vagy a kármentesítés költségeit. Ezért is fontos a kormányzati szerepvállalás, amely Gajdos László miniszter bejelentése szerint az általános tartalékból valósulhat meg. Mindannyiunk célja, hogy mielőbb végleges megoldás szülessen. Meggyőződésünk, hogy az lenne az igazságos, ha az okozott károkat végül az fizetné ki, aki a szennyezést okozta. Ezért is tett önkormányzatunk büntetőfeljelentést az ügyben.

Tekintse meg kvízünket!