A madarak és fák napját május 10-én ünnepeljük – az első ilyen rendezvényt Chernel István ornitológus szervezte 1902-ben. Ugyan több mint száz év telt el azóta, de a természetvédelem fontosságára egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

– Két nagyon fontos tényező befolyásolja a hazai madárállomány változását: az egyik a klímaváltozás, amely bizonyos fajoknak kedvez, másoknak viszont nem. A másik pedig kifejezetten az emberi tényezőn múlik, azaz amikor indokolatlanul is belenyúlunk a természetbe – kezdte dr. Pellinger Attila, a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjának elnöke. – Gondolok az erdők átalakítására, a gyepek felszántására, a vizeinkkel való bánásmódra, illetve ami Sopron esetében is jól megfigyelhető: a lakott, beépített területek nagyságának folyamatos növekedésére. Negatívan befolyásolja a madárállomány nagyságát a szúnyogirtás is. Egy elpusztított szúnyogra ezer más rovar is jut, így kevesebb táplálék marad a rovarevő madaraknak. Ugyanakkor súlyosan csökken a beporzó rovarok mennyisége is, ami viszont a terméseredményeket rontja. A vizes élőhelyeink területének a csökkenése minden vízimadarunkra hatással van.

Kanalasgém. Fotó: Pellinger Attila 

A szakember összegzése szerint a fenti tényezők következtében harminc százalékkal csökkent a hazai, sőt, az európai madárállomány létszáma 20–25 év alatt. Nem érinti ez a tendencia az összes madárfajt, így például a régebben ritkábbnak számító kis kárókatona, a pásztorgém vagy a bütykös hattyú ma már a gyakoribb vízi madaraink közé tartozik. Bizonyos madárfajok jobban alkalmazkodtak az emberi környezethez, így az örvös galamb vagy a holló állománya is nőtt hazánkban, és ide sorolható a 2026-os év madarának választott énekes rigó is.

Ugyanakkor számos faj a megváltozott környezeti feltételek „vesztesei” közé tartozik, így jelentősen csökkent a fecskék és a verebek létszáma is, vízimadaraink közül pedig a vörös gém és a kanalasgém hazai állománya. 

Tekintse meg kvízünket!