Venetianer Sándor a budapesti Zeneművészeti Főiskolán Hollósy Kornélnak volt a tanítványa, majd Németországban folytatta tanulmányait, előbb a berlini, majd a lipcsei zeneművészeti főiskolát végezte el kitűnő eredménnyel. „A fiatal, talentumos zeneszerzőnek a télen több szerzeményét mutatta be nagy sikerrel a lipcsei zeneművészeti főiskola zenekara.” – írta a Miskolci Napló 1924 áprilisában. Elismerésre méltó, szép sikereket aratott a szülővárosában és külföldön is, így többek között nagy sikere volt a velencei Theatro Comunaleban, ahol a Lammermoori Lucia című operát dirigálta olyan nagy sikerrel, hogy az Il Gazzettino tudósítása szerint tizenötször hívták ki a fiatal karmestert a függöny elé. 1932-ben a soproni színháznál vállalt karmesteri és korrepetitori állást, ahol a Traviata dirigálásával fergeteges sikert aratott. „Venetianer Sándor, ez a szerény fiatalember már a nyitánynál is annyi finomságot csalt ki a zenekarból, hogy az első percben felfigyelt a közönség a zenekarra szinte misztikusan ráhajló, a zenekart egészen megbabonázó fiatalemberre. Ez a szerény, aszketikus arcú fiatal karmester játszi erővel küzdött meg az opera anyagával, biztos kézzel, a legkisebb zökkenő nélkül vezette végig a zenekart és a kórust a Verdi partitúra meredélyein...” – írta a Sopronvármegye című lap 1932 decemberében.

A sikerek ellenére elhagyta Sopront, előbb Debrecenbe, majd Budapestre költözött, ahol 1938-ban előbb Vándor-Venetianer, majd Vándor Sándor művésznéven jegyezték zenei körökben. Több dalkörnek is az élére állt, így például rendszeresen vezényelte a Magyarországi Élelmezési Munkások Dalárdáját. Megzenésített több József Attila verset, melyet a saját nevével jelzett kórusával adott elő. Származása miatt először 1940-ben hívták be munkaszolgálatra, majd ezt követően többször is. 1944 novemberének végén szállították Sopronbánfalvára, ahol 1945. január 16-án a Malomhegy utcai Poropatich-féle hengermalomban súlyos fagyási sérülések okozták a halálát. Emléktábláját az 1967 májusi Soproni Országos Diáknapokon helyezték el a középkori Mária Magdolna-templom terméskőből készült kerítésfalán, onnan került Károlyi Gyula kőfaragómester restaurálása után 1998 júliusában a mai helyére. Vándor Sándor nevét Sopronban utca is őrzi.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Játékunkban egy neves épületről vagy köztéri alkotásról mutatunk be részletet, olvasóinknak pedig az a feladatuk, hogy a részletből felismerjék az egészet, és megírják nekünk, melyik alkotást rejtettük el. Azok között, akik a helyes megfejtést június 24-ig beküldik a Soproni Téma, 9400 Sopron, Liszt Ferenc utca 1. vagy a szerkesztoseg@sopronitema.hu e-mail-címre, ajándékot sorsolunk ki. Május 27-i rejtvényünk megfejtése: Vándor Sándor emléktáblája, megfejtőnk: Sarang István, Sopron, Aranyhegy utca.

Tekintse meg kvízünket!