1993

Fények Sopronban

Napjaink fényességei közé tartozik, hogy Sopronban, a friss NB I-es csapat hazájában kilencezren (!) voltak kíváncsiak az első élvonalbeli mérkőzésre. Pedig nem is valamelyik dobogós érkezett a premierre, hanem az Újpest, amely tavaly éppen csak megúszta a kiesést. Azt mondják, hogy a mai Újpestet nem nagy fegyvertény legyőzni. S hogy mégis a soproniak 2–0-s bemutatkozása a hazai labdarúgás fényei közé sorolható, az példaértékű, mint ahogy az is, amit a hűség városában produkáltak. Ők a futballhoz is hűségesek maradtak, ám mást is tettek. A soproniak az ő szűkebb pátriájukban nagyon szívós és kitartó munkával komoly értékeket hoztak össze. Talán azért, mert a kétségtelenül megnehezedett viszonyok között másoknál kevesebbet sírtak, és többet dolgoztak. Persze a jó bemutatkozás még nem minden, de az már is nagy dolog, hogy megnyílt az út, és ha lesznek is leküzdhetetlen akadályok, mert lesznek, hiszen voltak ilyenek az NB II-ben is, úgy gondoljuk, hogy a legfiatalabb NB I-es együttes máris rejteget valamit a tarsolyában – és ez már valami, ha nem is marsallbot. (Labdarúgás)

1968

Új honfoglalók

Mesélnek a századok, a dombok, ásatások levéltári anyagok, és mesélnek a szájhagyományokat megőrző, ismerő öregek. Szavukra oda kell figyelni, mert századunk rohanó tempójában óhatatlanul elvész ez a kincs, hiszen a legfiatalabb nemzedéknek már az elmúlt 22 év is történelem. A kis Balf községben a gyerekek már ma is úgy hallgatják apáik „honfoglalását”, mint régi idők eseményét. Az egyik krónikaíró így mutatkozik be: „Balf község lakói vagyunk, összesen 860-an. Közülünk mintegy negyven a német nemzetiségű őslakos, csaknem háromszázan már itt születtünk, többségünk azonban 1946 májusában települt ide Rábatamásiból, Farádról, Nemeskérről és a távoli Hajdúságból. Az első évek, kár volna tagadni, nehezek voltak. Magunkkal hoztuk szülőföldünk szokásait, erkölcseit és rendjét. Erős volt bennünk azonban az akarat, hogy összeszokjunk, megbarátkozzunk, egy falu lakóivá váljunk. A falu krónikája az utóbbi két évtizednek azt a küzdelmét rögzíti, amely úgy formálta a távolról érkezetteket, hogy azok már így vallhatnak: balfiak vagyunk!”. (Magyar Nemzet)

1918

Fegyverszünetet kérnek a központi hatalmak

Magyarország, Ausztria, Németország és Törökország elhatározta, hogy általános fegyverszünetet kér. E célból táviratot intézett az amerikai kormány által megbízott semleges kormányhoz, hogy juttassa el a fegyverszünet kérésre vonatkozó táviratot Wilson elnökhöz. A távirat szövege a következő: Magyarország és Ausztria, mely a háborút mindig csak mint önvédelmi harcot folytatta és békehajlandóságáról több ízben tett tanúságot, az igazságos békét eredményező tárgyalások előtt azzal a kéréssel fordul az Egyesült Államok elnökéhez, hogy azonnal fegyverszünetet eszközöljön ki. A békekötés a Wilsonnak 1918. januárban a kongresszus elé vitt 14 pontja alapján, továbbá az 1918. februárban elmondott beszéd négy pontja alapján jönne létre, figyelembe véve az elnök február 24-én elmondott beszédét is. (A Soproni Napló telefon-hírszolgálata)

Összeállította: Pluzsik Tamás