Aki csak teheti, árt Magyarországnak. Teszi mindezt azért, mert nem vagyunk hajlandók fegyvert küldeni, és azt is megakadályozzuk, hogy rajtunk keresztül bárki is fegyvert szállítson nekik. Az ukránoknak az is fáj, hogy nem mondtuk fel az orosz gázszerződést, és hogy mindent elkövettünk annak érdekében – sikerrel –, hogy az uniós olajembargó ne hozza katasztrofális helyzetbe a magyar gazdaságot és a családokat.

Az ukránok – élükön a fél világot zsaroló Zelenszkijjel – képtelenek megérteni, hogy Magyarország a jelenlegi körülmények között nem mondhat le az orosz olajról és gázról. Legalábbis addig, míg nem kapunk megfelelő garanciákat vagy a pótlásukra és/ vagy azokra az összegekre, amelyek szükségesek a hazai finomítói rendszer átalakításához. Ukrajnát nyilván nem érdekli, hogy mi történik szomszédjával. Azt szeretné, ha a háború eszkalálódna, s a NATO hadviselő féllé válna. Erre szerencsére kevés az esély, s mindenki bízik a mielőbbi békés megoldásban. Félreértés ne essék: az orosz invázió megbocsájthatatlan, nincs és nem is lehet rá észszerű magyarázat. A XXI. században azt hihetnénk, hogy végleg lezárult a területszerző háborúk kora. Sajnos tévedtünk.

Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az Ukrajnából menekülőket. A példás összefogás elismerést vált ki szerte a világban, csak az ukrán felsővezetők szájából nem hallatszik egyetlen köszönő szó sem. Helyette inkább fenyegetőznek, és beleavatkoznak, pontosabban megpróbálnak beleavatkozni olyan ügyekbe, amelyekhez semmi közük. Emlékezzünk csak például nagykövetükre, aki azt követelte, hogy a Fradi küldje el orosz edzőjét! Ezen persze még mosolyogni is lehet, de azon már nem, amikor azt lebegtetik, hogy bármikor történhet valami azzal a vezetékkel, amelyen Oroszországból Ukrajnán keresztül érkezik hozzánk az olaj. Nem nehéz megjósolni, hogy a következő célpont pedig (ismét) a magyar–orosz gázszerződés lesz. Erre már utalt Ukrajna magyarországi nagykövete.

Mi ez, ha nem zsarolás? Méghozzá a legdurvább. És még ez az ország szeretne gyorsított eljárással az unió tagja lenni! Abban az esetben azonban, ha az unió betartja saját szabályait, még sokáig nem lesz. Legfeljebb tagjelölt…Mert még jó néhány évnek el kell telnie, mire keleti szomszédunk „éretté” válik a tagságra.

Magyarország nem emlegeti fel, hogy Ukrajna milyen tisztességtelenül bánik a területén élő nemzetiségekkel (lásd például a nyelvtörvényt), mennyi és milyen aljas provokációnak van kitéve a kárpátaljai magyarság. Helyette segít, erőn felül. Itthon és Ukrajnában is. Csak remélhetjük, hogy mielőbb elhalkulnak a fegyverek, mert akkor talán Zelenszkij is visszafogottabb lesz, de persze erre kicsi az esély. Mindenesetre mi a békében vagyunk érdekeltek, bármit is mond vagy tesz az ukrán vezetés. Nem szabad felülni a még oly bicskanyitogató provokációknak sem. Most a türelem fontos erény.