Az országgyűlés 2022-ben nyilvánította nemzeti emlékhellyé a sopronkőhidai rabtemetőt. – Ez a hely nemcsak a sopronkőhidai börtön temetője volt, hanem a magyar szabadságért életüket áldozó emberek nyughelye is – kezdte dr. Brummer Krisztián helytörténész. – Itt olyan ’56-os hősök feküdtek, akiknek a létezését is el akarták törölni, ezért sírhelyüket elrejtették, családjaik és hozzátartozóik számára megtagadták a tiszteletadás és emlékezés minden formáját.

Hétfőn a nemzeti emlékhelyet jelölő parcellakövet avattak fel Sopronkőhidán. A kő felett elhelyezett táblán található QR-kód beolvasásával megismerhetjük a kőhidai rabtemető (és további magyarországi emlékhelyek) történetét.

– Sopron a hűség városa, ez a hely pedig annak a csendes ellenpontja – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Farkas Ciprián polgármester. – A történelem nem felejt, ahogy a magyar emberek sem. A szabadság nem magától értetődő, azért meg kell küzdenünk ma is.

– Egy ablakot be lehet bádogozni, de a fényt nem lehet elvenni – fogalmazott dr. Ringert Csaba, a Nemzeti Örökség Intézet kulturális igazgatója. – Az igazság létezik akkor is, amikor tilos kimondani. A kommunista rendszer elbukott, de a kő figyelmeztet és kötelez, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk.

– Ez a parcellakő egy közösségi összefogás eredménye – ismertette dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja. – Köszönöm Sopron önkormányzatának, a Nemzeti Örökség Intézetének és a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön munkatársainak kitartó munkáját.

Az ünnepségen részt vett többek között dr. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár, dr. Simon István alpolgármester, dr. Magas László, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány elnöke és Sopron díszpolgára, dr. Susa Éva igazságügyi antropológus, intézményvezetők és Szántó Attila diakónus, börtönlelkész, aki megszentelte a parcellakövet.

A kommunizmus áldozatai

Február 25. a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, melynek alkalmából lapunk megjelenésének idején megemlékezést tartanak a sopronkőhidai fegyház falán lévő emléktáblánál, majd a rabtemetőben. Ezt követően a Szent Mihály-temetőben fejet hajtanak Szántó Róbert főhadnagy sírjánál, aki 107 éve, a vörösterror idején halt mártírhalált városunkban Fennesz Rezsővel együtt. 

Az 1956-os megtorlásokat követő koncepciós perek Győrben elítélt áldozatait (Czifrik Lajost, Földes Gábort, Gulyás Lajost, Kiss Antalt, Tihanyi Árpádot, Török Istvánt, Weintrager Lászlót, Zsigmond Endrét, Szigethy Attilát) is a sopronkőhidai rabtemetőben temették el jelöletlen sírokban. Ezeket 1989-ben feltárták, az áldozatokat hazaszállították szülőfalvaikba és -városaikba, ahol tisztességesen eltemették őket. Az egykori sírok helyén ma kopjafa és kőhalom emlékeztet a történetekre.

A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön rabtemetője a 19. század végétől szolgált temetkezési helyként az intézményben elhunyt foglyok számára. A magyar történelem számos ismert személye raboskodott vagy halt meg a börtön falai között. Kegyeleti és régészeti feltárása csak a rendszerváltás után, 1990-ben kezdődhetett meg.