lsőként Sopronkőhidán, a fegyház falán lévő emléktáblánál helyezett el koszorút dr. Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője, dr. Farkas Ciprián polgármester és dr. Simon István alpolgármester.

Ezután a városvezetők a sopronkőhidai rabtemetőben hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt.

A megemlékezések sora a Szent Mihály-temetőben zárult Szántó Róbert főhadnagy sírjánál, akit 1919-ben, a vörösterror idején városunkban végeztek ki Fennesz Rezsővel együtt. Az eseményen a városvezetés mellett több intézmény képviselői, valamint Szántó Róbert ma is élő leszármazottai, a Vörös család tagjai is részt vettek.

– Egy letűnt rendszer bűneit idézzük ma fel, egy olyan rendszerét, amelyet a nemzet kitartása és a szabadság iránti olthatatlan vágya végül legyőzött – fogalmazott beszédében dr. Barcza Attila. – A hit és a magyarság megőrzése melletti vágy volt, mely segített nemzetünknek túlélni ezt az időszakot. A kommunizmus súlyos évei így nem elveszett évek voltak, hanem tanúságtétel egy nehéz időszakban.

Hozzátette: a Vörös család támogatásával, közadakozásból az elpusztított emlékmű az idei évben újraépül. (Erről lapunkban is beszámoltunk: Kőből készült – szívvel, Soproni Téma, 2026. január 21.)

A kommunizmus áldozatainak száma becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millió főre tehető világszerte. Kelet–Közép-Európában eléri az egymilliót azok száma, akik éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által hunytak el. A kommunista rendszer áldozatai továbbá azok is, akiket börtönbe zártak, vallattak, üldöztek.

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata szerint lett február 25. a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Az első megemlékezést 2001. február 25-én tartották. 

Tekintse meg kvízünket!