Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Tájba simuló lövéreki házak
A Lövérekben a múlt század fordulóján épültek a környék képét ma is meghatározó villák Fotó: Griechisch Tamás

Tájba simuló lövéreki házak

| P. Horváth László | Városi hírek

A Lövérek építészete minden időben követte a kor legújabb stílusirányzatait. Ez ma sincs másként – véli Józsa Dávid. De milyen is a jó ház? Erre a kérdésre kerestük a választ az építész–tervezővel.

Az elmúlt években mind több lövéri épület, illetve beruházó, tervező kapott rangos országos és helyi Winkler Oszkár-díjat. Ez pedig azt is jelzi, hogy az itt élők, illetve a leendő beköltözők ragaszkodnak a városrész hagyományaihoz.  

– Nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen legyen a Lövérekbe, annak múltjába, miliőjébe illeszkedő új ház, épület – szögezte le lapunk megkeresésére Józsa Dávid. – A városrész minden korszakban magán hordozta az adott kor építészeti stílusjegyeit. A múlt század fordulóján épültek itt a környék képét ma is meghatározó villák, amelyekhez nagyon hasonlók megtalálhatók akár a Budai-hegységben, Semmeringen vagy éppen Balatonfüreden. Ez nem is meglepő, hiszen a tehetősebb polgárság engedhette meg magának, hogy ezen a területen építkezzen. S egyúttal egyfajta igényességet is magával hozott, amely mind a mai napig érezteti hatását. A villaépítészet minden korban az a kísérleti terep, ahol az újító építészeti irányzatok legteljesebben megjelennek. Azt pedig majd az utókor dönti el, hogy mennyire tartja értékesnek, nívósnak a ma építészetét.

Az építész hozzátette, jól látható, hogy miként alakult át a Lövérek használata, szerepe a városban. Egykoron gyümölcsösökben megbújó kis épületek voltak itt, aztán megjelentek az első villák, amelyeket nyári lakként használtak. Később folyamatosan népesült be ez a terület, parcellázódtak fel a nagyobb gyümölcsösök, erdők. Mind többen döntöttek úgy, hogy itt fognak élni, ezzel párhuzamosan újabb épülettípusok jelentek meg. Gondolhatunk itt a turizmusra, a szállodákra vagy éppen az oktatásra, egyetemre, rekreációs intézményekre.

Mára nagyjából kialakult a telekstruktúra, de megfigyelhető az épületek megújulási folyamata. A védett villákon kívül a 70-es, 90-es években készült házakat javarészt lebontották, és a mai, legkorszerűbb épületek kerültek a helyükre.

– A városrész fő jellegzetességhez ragaszkodni kell – fejtette ki a szakember. – Meg kell tartani az arányokat, a nagy zöldfelületet, a növényzet között megbújó házak látványát. Hiszen mégiscsak egy erdős, erdő széli részről van szó. Fontos, hogy a leendő ház jól belesimuljon a tájba, harmonizáljon a természetes környezettel. A mai korszellem is megjelenik: a beruházók, a tulajdonosok egyre környezettudatosabbak, és jobban odafigyelnek arra, hogy védjék a természeti értékeket.

Kapcsolódó cikkek