Svédországból Sopronba
2026. 04. 08. | Horváth Ferenc– Sötétedés után nem mertünk kimenni az utcára a zaklatások és a fizikai erőszak miatt. Naponta fordult elő lövöldözés, robbantás, késes rablás. Szint...
Szent Wolfgang (924–994) Regensburg püspöke volt, a középkori Európa egyik meghatározó szentje, aki misszionáriusként járt Magyarországon is.
Az einsiedelni apátság (búcsújáró hely Svájcban) évkönyveiben 972-re vonatkozóan ez a bejegyzés olvasható: „Wolfgang szerzetes (akit a következő esztendőben szenteltek püspökké) a magyarokhoz küldetett.”.
A bajor herceg gyermekeit is nevelte, így nevelője volt Bajor (Liudolf) Gizellának (984–1065), Szent István királyunk (975–1038) jövendő feleségének is. Halála után mindjárt szentként kezdték tisztelni, bár hivatalosan csak közel hatvan évvel később, 1052-ben avatták a szentek sorába. A regensburgi Szent Emmeram-templom kriptájában temették el. Az egykori pálos atyák emlékezete megőrizte térítő útjának bánfalvi állomását, templomukat, kolostorukat az ő tiszteletére építették, így vált Szent Wolfgang (Szent Farkas) a település védőszentjévé.
A Bánfalváért Baráti Kör kezdeményezésére a szent szobrát 2017. december 2-án Németh Attila plébános szentelte fel. Az ülő püspök pásztorbottal a jobbjában, bal kezében a kolostor makettjét tartja. Székének hátlapján az évszámok: 924 (született), 994 (meghalt), 1052 (szentté avatták). A pavilon alatt lévő, tölgyből készült szobor alkotója Födi Tibor fafaragó művész.
Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás
– Sötétedés után nem mertünk kimenni az utcára a zaklatások és a fizikai erőszak miatt. Naponta fordult elő lövöldözés, robbantás, késes rablás. Szint...