Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Szent Quirinus soproni pihenője

Látta már? – soproni épületek, szobrok, műemlékek

Szent Quirinus soproni pihenője

| Pluzsik Tamás | Városi hírek

A soproni Szent György-templom a második világháborúban súlyosan megsérült, ezért a mellékoltárok falképeit is újra kellett festeni.

 Erre a feladatra többek között dr. Wosinski (Wosinszky) Kázmér (1895–1967) neves és elismert soproni festőművészt is felkérték, aki a templom Antióchiai Szent Margit-kápolnájának mennyezetét Szent Quirinus (248–309) püspök soproni pihenőjének motívumával díszítette.

Quirinus (magyarul Kerény) abban az időben a korabeli felső-pannóniai, Száva menti Siscia (Sziszek) püspöke volt, azonban Maximus helytartó parancsa ellenére megtagadta a pogány tömjénáldozat bemutatását, ezért börtönbe vetették. Meghallgatásra katonai kísérettel Pannónia helytartójához, Amantiushoz vezették, aki akkor Scarbantiában, a mai Sopronban tartózkodott, pontosabban tartózkodott volna, de a helytartó éppen elindult gyógyulni a mai Balfra. Az idős püspök így nem került Amantius elé, aki ügyével csak később már Savariába (a mai Szombathely) visszatérve volt hajlandó foglalkozni. A helytartó végül kegyetlen ítéletet hozott: vízhalálra ítélte Quirinust, akit 309. június 4-én egy malomkővel a nyakában belevetettek a Sibaris (Gyöngyös) patakba.

Quirinus püspök soproni pihenője a legenda szerint Scarbantia határában, a Balfi útnak azon a helyén volt, ahol ma erre emlékeztet a Pihenőkereszt. A mennyezeten lévő festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor a fa tövében pihenő, megbilincselt püspök római katonákkal körülvéve fogadja és megáldja Scarbantia korai keresztényeit, akik ételt vittek neki. Szent Quirinus relikviáit, illetve tetemét a barbár betörések elől menekülő savariai keresztények az V. század első harmadában, mint legdrágább kincsüket, Rómába menekítették, és Szent Sebestyén katakombájában temették el. Innen II. Ince pápa (1081–1143) nagy ünnepségek közepette a Tiberisen túl lévő Szűz Mária-templom főoltára alá helyeztette el. Pontosan arról sem szólnak a krónikák, hogy Quirinust mikor kezdték el szentként tisztelni, minden bizonnyal a tradíció, a hívek különös tisztelete kanonizálta őt már röviddel halála után. Megpróbáltatásairól legkorábban dalmáciai Szent Jeromos emlékezett meg 380 körül keletkezett krónikájában.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!

Kapcsolódó cikkek