Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Rózsák Szűz Máriának
Dr. Veres András megyéspüspök vezetésével a körmenet elment a domonkos templomtól a várkerületi Mária-oszlopig Fotó: Griechisch Tamás

A koszorúzás szertartása Olaszországból, Rómából ered

Rózsák Szűz Máriának

| Pluzsik Tamás | Városi hírek

A Szeplőtelen Fogantatás ünnepe alkalmából megkoszorúzták a várkerületi Mária-oszlopot. Az ünnepség közös imával kezdődött, majd körmenettel folytatódott.

A Szeplőtelen Fogantatás ünnepén közös esti imát tartottak a domonkos templomban, melyen a hívőkön kívül részt vett a város papsága, a város vezetői, valamint dr. Veres András megyéspüspök is. Az imát követően a Szent György-plébánia szervezésében körmenet indult a várkerületi Mária-oszlophoz, itt dr. Veres András megyéspüspök – a Soproni Katasztrófavédelmi Kirendeltség közreműködésével – a magasban megkoszorúzta a szobrot. A fehér rózsakoszorút az 1745-ben felszentelt Mária-oszlop karjára helyezték el. Az ünnepen részt vett dr. Fodor Tamás polgármester és Barcza Attila városi tanácsnok is.


A Szeplőtelen Fogantatás egy IX. Pius pápa által 1854-ben kihirdetett dogma, amely szerint Szűz Mária már édesanyja, Szent Anna méhében szeplőtelenül, azaz az eredendő, másképpen áteredő bűn nélkül fogant. A katolikus teológusok megfogalmazása szerint az áteredő bűn az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesése, akik megszegve a Teremtő tiltó parancsát ettek a jó és rossz tudásának fájáról, azaz inkább hallgattak a kígyó formájában megjelenő sátánra, mint Teremtőjük tilalmára. Minden leszármazottjuk ezért áteredő bűnben születik, melyet a keresztség töröl el.


A koszorúzás szertartása Rómából ered, ahol a Spanyol téren, a Spanyol lépcső közelében lévő Szűz Mária-szobor karjára ezen a napon a római tűzoltók, a Szentatya jelenlétében minden évben virágkoszorút helyeznek. Ezzel arra emlékeznek, hogy 1857-ben az ő segítségükkel emelték a korinthoszi oszlop tetejére az Immaculata szobrot, melynek mása Budapesten, a Rókus-kápolna előtt látható.

Kapcsolódó cikkek