– Az átlagosnál jóval enyhébb volt a tél, mindössze egy napon, december 13-án volt egybefüggő hótakaró Sopronban. Ezt egyedül az 1989/90-es tél múlta felül, amikor egyetlen napon sem alakult ki egybefüggő hóréteg – mondta lapunknak Kiss Márton, az Országos Meteorológiai Szolgálat észlelőhálózati koordinátora. – Ez a február volt Sopronban az 1856 óta tartó mérések történetében a legmelegebb. A havi középhőmérséklet 7,1 fok volt, ami 5,6 fokkal magasabb az 1981–2010 közötti évek átlagánál. A napfénytartam 134,8 óra volt, ez 29,7 órával több, mint amit megszoktunk. A januári ködös idővel ellentétben februárban egyetlen napon sem volt köd, köszönhetően a gyakori viharos szeleknek és a száraz levegőnek. Hótakaró a hónap során síkvidéken nem alakult ki, a hegyvidéken is csupán 1–2 ilyen napot regisztráltunk, jellemzően pár centiméteres hóréteggel.

Kiss Márton kiemelte: a korai tavaszt ezen a héten télies idő váltja fel. Észak–északkelet felől igen hideg levegő érkezett hazánk fölé. A hajnali órákban a hét közepén -3, -5 fokos fagyokat mérhetünk. Ezek a már virágzó fáknál komoly problémákat okozhatnak, ugyanis a fejlődési fázisaik a megszokottnál másfél hónappal előbbre tartanak. A hónap utolsó hetében tehát inkább hasonlít majd késő télre az időjárásunk. A lassú melegedés majd március végén kezdődik, a sokévi átlagot csak április 5. körül érjük el.

– A februárban lehullott csapadék mennyisége mindössze 10,4 milliméter volt, ez a sokévi átlag mindössze 41 százaléka – tette hozzá. – Előtte januárban is csupán 8,8 millimétert mértünk, így az elmúlt két hónap csapadékmérlege 19,2 milliméter, ami a sokévi átlag alig 36 százalékát adja. A tél így nem töltötte fel a talaj nedvességkészleteit, gyakorlatilag aszállyal indulunk neki a tavasznak. Most a szokottnál is nagyobb szükség lenne a tavaszi esőkre, ezek ugyanis még feltölthetnék a talaj mélyebb rétegeit is.