Általában az Árpád utcában jött szembe vagy a Giczy köznél, esetleg a Balfi úton. Ha egyszerre értek a kis hídhoz, akkor nagyon közel haladtak el egymáshoz, a kutyus többször megszimatolta a lábát. Idősnek tűnt, ahogy a gazdája is. A férfi magas volt, zömök, olyan ember, aki fiatalkorában nagyon erős lehetett. A tartása pedig mindig megmaradt. A kutya lassan poroszkált mellette, télen fázósan kapkodta a lábait.

Hozzátartoztak a reggeli képhez, ahogy az a középiskolás pár is, akiket általában a belvárosban látott. Eleinte még tisztes távolságban mentek egymás mellett, aztán a beszélgetéseik egyre meghittebbé váltak. Egy idő után pedig feltűnt, hogy fogják egymás kezét. Mosolygott, a szerelmes fiatalok látványa mindig jókedvre derítette.

Kicsit később a Várkerület környékén szokott jönni az apuka, aki kocogva kísérte a sérült fiát. Igyekezett nem bámulni őket, de az évek alatt „kifigyelte” a rutinjaikat. A belvárosi makettnél például mindig tett a fiú egy kört, megérintette Sopron épületeinek kicsinyített másait. Olyan volt, mintha ettől megnyugodna, hiszen a világ változik, néha félelmetes is, de talált benne kapaszkodót.

Visszafelé a Halász utcából rendszeresen találkozott a háromgyerekes anyukával – a legkisebbet még babakocsiban tolta, az ovis és a kisiskolás pedig gyalogolt mellette. Nekik is voltak drámáik, előfordult, hogy nagyon szedték a lábukat, mert későn indultak, máskor valamelyik gyerek pityergett, mert inkább otthon maradt volna. Mindig köszöntek, de a nevüket nem tudta. De így is, szinte észrevétlenül, napról napra az élete részei lettek. Arcok, mozdulatok, történetfoszlányok – emberek, akiket nem ismert, de a látottak alapján elképzelt valahogy. Amikor hosszabb ideig nem járt a megszokott úton, akkor hiányoztak. Ezt nem akkor vette észre, hanem amikor hetek után visszatért. Jó volt újra összefutni, elmenni egymás mellett. Köszönni, mosolyogni.

A kutyás bácsit viszont már nem látta egy ideje. Többször eszébe jutott, hogy vajon mi lett vele, hova tűnt. Jó lett volna egyszer megállni és megsimogatni azt a kutyát, váltani egy pár szót. Lehet, már többet nem teheti meg... 

Tekintse meg kvízünket!