Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Ötven év tapasztalata
Gerencsér András víz–gáz–központifűtés-szerelő a mai napig aktív Fotó: Filep István

Gerencsér András 1981 óta főállású vállalkozó

Ötven év tapasztalata

| P. Horváth László | Városi hírek

Gerencsér András idén ötven éve tagja a soproni ipartestületnek. A víz–gáz–központifűtés-szerelő mester mindig is fontosnak tartotta, hogy a napi munkája mellett legyen ideje a tanulók képzésére.

Mint arról lapunk előző számában beszámoltunk (Ötven év a szakmában, Soproni Téma, 2020. október 14.), a soproni ipartestületnek 50 éve lett tagja Nagy Sándor, valamint Gerencsér András. A mesterembereknek ezen alkalomból aranygyűrűt adományoztak. A Soproni Témában ezúttal Gerencsér András víz–gáz–központifűtés-szerelőt mutatjuk be. 

– Az édesapám is iparos volt, ő ácsként dolgozott, ám abban az időszakban nem volt egyszerű a magánvállalkozók helyzete: az iparát visszaadta, és állami cégeknél helyezkedett el – idézte fel Gerencsér András. – A bátyám építészként szintén Sopronban dolgozott. A kettejük hatására lettem víz–gáz–központifűtés-szerelő. Mindig is olyan embernek tartottam magam, aki képes önállóan is megállni a lábán, így a főállásom mellett másodállást is vállaltam. Tíz évig tartott ez az időszak, az ipartestületbe 1971. október 29-én léptem be. A másik fontos dátum 1981. január 13., ugyanis ekkortól lehettem főállású magánvállalkozó.

Gerencsér András elmondta: a 80-as években a fő gondot a szükséges anyagok beszerzése jelentette, sokat kellett utazni, utánajárni. Ma pedig már szinte minden pillanatok alatt beszerezhető.

– Az iparosságom alatt tizenkilenc diákom volt – folytatta a mester. – Mindig is fontosnak tartottam a megszerzett tudást továbbadni. A tanítást az alapoknál kezdtem, nem ritkán a százéves szerszámok is előkerültek. Az évek során rengeteg eszközt felhalmoztam, ezek pedig jól jönnek akkor, amikor a régebbi, de még biztonságosan üzemeltethető készülékeket kell megjavítani.

Gerencsér András végül szólt arról is, hogy mit jelentett számára az ipartestületben eltöltött fél évszázad: – A tagság ugyan nem kötelező, de tapasztalatból azt mondhatom, hogy megéri belépni. A szervezet segíti az iparosokat. Rendszeresen tartanak előadásokat az új szabályokról. Emellett tanfolyamokat is szerveznek. A rendszeres összejöveteleinken pedig találkozhatunk egymással, és a szaktársak közösen beszélhetik meg a felmerülő problémákat.

Kapcsolódó cikkek