Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

Örök álom

Mert egy ponton túl ez a sok pénz már nem szolgálja majd a labdarúgás fejlődését, sőt, paradox módon sokkal inkább gátja lesz. Ezt pedig senki sem akarja, még a szerény keresetű szurkolók sem, akiknek csak örök álom marad a kisebb-nagyobb klasszisok luxusa.

Elképesztő, a halandó ember számára szinte felfoghatatlan összegek forognak a világ labdarúgásában. Már Neymar átigazolása a francia élcsapathoz (PSG) is felülírt minden korábbit, hiszen 222 millió eurót fizettek érte a Barcelonának. Aztán itt a legújabb hír, miszerint kétségkívül a világ legjobb labdarúgója, Lionel Messi új, 2021-ig szóló szerződésében 700 millió eurós kivásárlási ár szerepel.

Természetesen azért, hogy ne legyen olyan klub (vagy inkább hátterében mozgó multimilliárdos üzletember), amely/ aki hajlandó lenne kifizetni a már-már csillagászati összeget. Persze ahhoz képest, hogy Messi tényleg egy varázsló, nem is olyan sok az a pár száz millió euró, hiszen a nála sokkal szerényebb képességű Bale vagy a kétségkívül zseniális Ronaldo ára – a hírek szerint – 1 milliárd euró. A kivásárlási ár nyilván összefüggésbe hozható a játékosok keresetével is: minél magasabb ez az összeg, annál több a fizetésük, ami – ebben az összefüggésben – érthető.

A fent említett klasszisok 100 millió euró körül keresnek, aminek nagyobb része a fizetésük, a többi pedig szponzori pénz. Azonban ezek a rendkívül magas, szerintem irreális kivásárlási árak sem tudják végső soron megakadályozni, hogy egyik klubból a másikba igazolják (élő szerződésének lejárta előtt) a kiszemelt játékosokat, mert manapság könnyen összedobhatnak az olajmilliárdosok akár több mint egymilliárdot is.

Szóval nem ez a megoldás. Sokkal inkább észszerű szabályok bevezetése lenne, olyanoké, amelyek a klub költségvetéséhez szabnák a pénzmozgásokat és megtiltanák külső pénzek bevonását, és amelyeket nem lehetne kijátszani. Elvben most is szigorú a szabályozás, de csak az nem játssza ki, aki nem akarja, lásd Neymar esetét. Szóval lépni kellene, mert különben a foci is belefullad az eurómilliárdokba. Mielőtt még valaki félreértené, nem, egyáltalán nem irigylem a játékosoktól a megérdemelt extra jövedelmet.

Ők milliókat szórakoztatnak (mármint Messiék), különlegeset, olyat tudnak, amit csak néhányan a világon, de egy sérülés könnyen véget vethet pályafutásuknak. Ennek fényében igenis keressenek messze, messze az átlag fölött (a gyengébb produkciókért pedig fizessenek aranyosan kevesebbet), de úgy vélem, azért valahol határt kell húzni. Mert egy ponton túl ez a sok pénz már nem szolgálja majd a labdarúgás fejlődését, sőt, paradox módon sokkal inkább gátja lesz. Ezt pedig senki sem akarja, még a szerény keresetű szurkolók sem, akiknek csak örök álom marad a kisebb-nagyobb klasszisok luxusa.

Kapcsolódó cikkek

Sopron nem felejt

Sopron nem felejt

2018. 12. 19. | Horváth Ferenc

Sopron polgárai a hagyományoknak megfelelően méltó módon emlékeztek az 1921-es népszavazásra. A hűség napján adták át a városi elismeréseket. Az idén dr. Árvay Györgyné vehette át a díszpolgári címet.

Szilveszter a nagyvilágban

Szilveszter a nagyvilágban

2018. 12. 19. | P. Horváth László

A földkerekség minden táján elbúcsúznak az óévtől, ám az már mindenhol eltérő, hogy miként teszik ezt. A világutazó soproni Kiss Róbert Richárdnak olyan szerencséje volt, hogy a világ számos országában szilveszterezhetett.