Már a Soproni Téma hasábjain is foglalkoztunk az ételallergiával és -intoleranciával: a felmérések szerint a felnőttek 2–3, a gyerekek körülbelül 6–7 százalékát érinti valamelyik betegség. Nagy szerepe van a kialakulásukban az életmódunknak: egy átlagember évente akár 5 kilogramm adalékanyagot is elfogyaszt, ezek pedig gyakran okoznak allergiás reakciókat.

– Az ételallergia egy immunreakció, ha az allergén bekerül a szervezetbe, akkor általában azonnal jelentkeznek a tünetek – kezdte dr. Horváth Tibor, a Soproni Gyógyközpont Gasztroenterológiai–Belgyógyászati Összevont Osztályának osztályvezető főorvosa. – Ilyen lehet például a fulladás, kiütések, ödéma, de a legsúlyosabb esetekben összeomolhat a keringés is. Az ételintolerancia esetében enzimhiány, transzportzavar vagy adalékanyag-hatás okozza a problémát, nem immunológiai folyamatról van szó. A tünetek az élelmiszer elfogyasztása után órákkal–napokkal jelentkeznek, jellemző a puffadás, görcsölés, hasmenés. Enyhe panaszok esetén nehéz eldönteni, hogy mi okozza a tüneteket. Ételallergia esetében szigorúan kerülni kell a kiváltó allergént, intoleranciánál diétás korlátozásra és enzimpótlásra lehet szükség.

A legjellemzőbb allergének a mogyoró, a tej, a tojás, tengeri élőlények, gabonák, a gliadin (lisztérzékenység – cöliákia), a húsok, a gyümölcsök, zöldségek, a fűszerek. A diagnosztizált lisztérzékenyek száma nőtt az elmúlt években (korábban ezrelékes, napjainkban 1–1,5 százalékos arányban fordul elő a betegség), ahogy a laktózintoleranciával diagnosztizáltak száma is emelkedett. Előbbi allergia, utóbbi pedig (ahogy neve is mutatja) az intoleranciák közé sorolható.

– A cöliákia vizsgálatának egzakt módszerei vannak, ezzel foglalkozunk a gasztroenterológián – folytatta dr. Horváth Tibor. – Évente körülbelül kétszázan fordulnak hozzánk ilyen jellegű panaszokkal. A személyes konzultáció után vérvétellel, illetve a patkóbél-nyálkahártyából elvégzett mintavétellel (gyomortükrözés során) vizsgáljuk a betegeket. Egyéb vizsgálatok tekintetében bőrgyógyászat, pulmonológia jöhet szóba, illetve a manapság egyre szélesebb körben igénybe vett (magánlaboratóriumban mindenki által elérhető, de fizetős) ételallergia és -intolerancia tesztek.

Miután megállapították, hogy mi okozza a problémát, dietetikustól is kapnak segítséget a betegek. Fontos tudni, hogy egyik betegség sem gyógyítható, de megfelelő étrenddel kordában tartható, a kellemetlen tünetek megszűntetetőek.

A legjellemzőbb vizsgálatok:

– Alkaros bőrteszt – Prick teszt: a gyanús anyag kis mennyiségét az alkar vagy a hát bőrére helyezik, majd a bőrt egy tűvel megszúrják, így bejut a bőr alá. Ételallergia esetén a szúrás helye megduzzad és vörös lesz.

– Vérvétel: a vérvételes ételintolerancia-vizsgálat során meghatározzák az adott élelmiszer ellen a szervezetben jelenlevő ellenanyag IgE szintjét – ha magas, a gyanú megerősödik.

– Speciális labor- vagy egyéb eszközös vizsgálat: különböző anyagokkal végzett hidrogénkilégzési teszt, valamint endoszkópos mintavétel.

– Terheléses vizsgálat: a szervezetet a kérdéses étellel „terhelik”, majd megfigyelik a jelentkező tüneteket.

– Kihagyásos vizsgálat: Kihagyatják a kérdéses élelmiszert az étkezésből – ha a tünetek enyhülnek, megszűnnek, a gyanú megerősödik.

– Táplálkozási napló – legalább 2 héten keresztül kell ételnaplót vezetni az étkezési szokásokról, tünetekről és gyógyszerekről.

– Eliminációs diéta – bizonyos gyanús ételeket pár hétre el kell hagyni az étrendből, ezt követően pedig egyesével ismételten fogyasztani, párhetente bevezetve egy–egy új élelmiszert.

Tekintse meg kvízünket!