Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  

Jegyzet

Mi vár ránk?

| Horváth Ferenc | Városi hírek

Ezt a kérdést talán kivétel nélkül mindenki felteszi év végén vagy a következő esztendő elején. Hogy mi vár ránk 2022-ben, az rajtunk is múlik.

 Gondolatban soroljuk, hogy mit szeretnénk elérni, milyen céljaink vannak, s ezek elérése érdekében mit teszünk, mit tehetünk. Van, ami rajtunk múlik, s van, ami nem. Az például rajtunk múlik, hogy mit teszünk egészségünk érdekében, hogy követjük-e a szakemberek tanácsait, még akkor is, ha reménykedünk, hogy magunk mögött hagyjuk a világjárványt. (Igaz, egy évvel korábban is hittünk abban, hogy vége lesz, de aztán keserűen csalódtunk, s nem maradt más hátra, mint siratni áldozatait.) Még nem tudjuk, hogy mit hoznak a következő hetek és hónapok, de az oltásszám növelésével – és lehet, hogy már a negyedik felvételével – jók az esélyeink, hogy megálljt parancsoljunk a vírusmutációknak.

Az idei esztendő azért is lesz különleges, mert tavasszal (áprilisban?) parlamenti választások lesznek. Tudom, minden voksolás előtt elhangzik, hogy a következő az sorsdöntő lesz (a maga nemében persze mindegyik az is volt), de a 2022-es választás valóban választás lesz. Választás a múlt és a jövő között, választás a fejlődés és a lemaradás között, választás lesz a családok és a genderideológia között, választás lesz hazánk önállósága és beolvadása között, választás lesz, hogy kikkel akarunk élni, és kikkel nem, választás lesz, hogy akarjuk-e növekvő jólétet, vagy visszasüllyedünk a tengődés mocsarába, választás lesz, hogy szeretnénk-e, ha tovább fejlődne városunk, vagy visszafordulnánk azon az úton, amelyen már jelentős állomásokat értünk el, választás lesz, hogy megőrizzük-e identitásunkat, kultúránkat, hitünket, vagy feloldódunk a mindent felőrlő globalizmusban. Látszatra nehéz kérdések, de ha egyenként vizsgáljuk őket, akkor könnyebb a dolgunk. Nem kell mást tennünk, csak végiggondolni, hogy mennyit változott az életünk az elmúlt 10–12 évben, hogy milyen perspektíva áll a családok előtt, hogy milyen megbecsülés jutott a nyugdíjasoknak. És az sem mindegy – hiszem, hogy sokaknak –, hogy a nemzet felemelte a fejét, s ha kell, akar és tud is ellent mondai minden olyan törekvésre, amely Magyarországot a másodrendűek közé szeretné sorolni, zsarolással vagy bármilyen más nyomásgyakorlással.

Mi vár ránk 2022-ben? Ma még nem tudjuk pontosan, de ha a tényekre hagyatkozunk, és józan fejjel vesszük számba a realitásokat, akkor nem lehet kétséges, hogy az úton tovább kell menni. Azon az úton, amelyen 2010 óta együtt járunk.

Kapcsolódó cikkek

Erős felhatalmazás, nagyobb felelősség

Erős felhatalmazás, nagyobb felelősség

2022. 05. 11. | Horváth Ferenc

Dr. Molnár Ágnes, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a párt regionális igazgatója Sopronban és a Nyugat-Dunántúlon is megkerülhetetlen személyiség. Ötödik ciklusát kezdi a Parlamentben. Hogy Sopron és térsége az elmúlt évtizedben új fejlődési pályára állt, abban kiemelkedő szolgálatot vállalt.

Maradék tisztesség

Maradék tisztesség

2022. 05. 11. | Horváth Ferenc

Az ellenzék, amely a választások óta szakadatlanul marja egymást, úgy tűnik, nem mer (nem tud, nem akar) szembenézni a valósággal. Inkább mindenki a másikban keresi a hibát, és külső okok után kutat.