Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

Mellékzöngék

| Horváth Ferenc jegyzete | Városi hírek

„A »színházi viselkedést« (...) nem felnőtt korban kell megtanulni (persze, mint mondani szokták, sohasem késő), mint ahogy nem akkor tanulunk meg vezetni, amikor már autózunk. Ma már egy kicsit erőltetett lenne »illik, nem illik« órákat tartani.”

Meglehetősen furcsa hívás érkezett szerkesztőségünkbe a múlt héten. Egy, a bizalmával megtisztelő olvasónk mesélte el barlangszínházi „élményit”. Élményeit? Inkább ­rossz, elkeserítő tapasztalatait az előadáson történtektől. No, nem magával a produkcióval volt a baj, hiszen – mint mondotta – valódi világsztárok zenéltek a színpadon: a Nik West Band, Dennis Chambers Trió és Tommy Campbell. Telefonálónk azonban nem tudta maradéktalanul élvezni az előadást, mert voltak, akiknek nem tetszett a zene, felálltak, beszélgettek, így aztán a mögöttük ülők nem láttak semmit sem, ezért kénytelenek voltak egy kis időre elhagyni a nézőteret. Nyilván nem akartak szóváltásba keveredni, csak elmérgesedett volna a szituáció. Panaszosunk hiányolta, hogy a rendezők nem avatkoztak közbe, illetve azt javasolta, hogy az előadások előtt hívják fel a nézők figyelmét arra, hogyan is kell viselkedni egy színházban.

Ezen én is elgondolkodtam egy kicsit, s elképzeltem, hogy valaki kiáll, s néhány percben arról beszél, hogy mi illik és mi nem egy teátrumban. Aki színházba megy, legyen szó akár tragédiáról vagy vígjátékról, az egy kicsit lélekben is készül a darabra, nemcsak ünneplőbe öltözik. Nekik talán illúzióromboló lenne, ha ilyen hétköznapi dolgokról hallanának a várakozás perceiben. Én mindenesetre nehezen viselném, de azoknak is igazuk van, akik mellékzöngék nélkül szeretnék megélni az előadást. Akkor hát mit lehet tenni? Elsősorban a nézőknek kell(ene) önmérsékletet tanúsítaniuk, még akkor is, ha nem tetszik nekik az, amit látnak és hallanak. Végső soron szép csendben kiosonhatnak a széksorok közül, úgy, hogy a legkevésbé zavarják a többieket. A „színházi viselkedést” – úgy gondolom – nem felnőtt korban kell megtanulni (persze, mint mondani szokták, sohasem késő), mint ahogy nem akkor tanulunk meg vezetni, amikor már autózunk. Ma már egy kicsit erőltetett lenne „illik, nem illik” órákat tartani, hiába volt egykoron olyan népszerű egy ilyen tévés műsor Feleki Kamill vezetésével. Más idők járnak, a helyes viselkedés elsajátítása egy folyamat, amit jobb esetben kisgyermekkortól élünk meg. Persze ez nem mindenkinek sikerül. Ilyen esetben jöhet az önfegyelem, akár egy étteremben vagy akár egy színházi előadáson vagyunk.

Sopronban egész évben mindenki kedvére válogathat a jobbnál jobb előadások, koncertek, bemutatók közül, s ez így lesz az előttünk álló hónapokban is. Remélem, a fentebb említett eset volt a ritka kivétel, s akik jegyet váltanak a különböző produkciókra, elégedettek lesznek, mert senki és semmi sem zavarja meg a közösségi élményt.

Kapcsolódó cikkek

Sopron nem felejt

Sopron nem felejt

2018. 12. 19. | Horváth Ferenc

Sopron polgárai a hagyományoknak megfelelően méltó módon emlékeztek az 1921-es népszavazásra. A hűség napján adták át a városi elismeréseket. Az idén dr. Árvay Györgyné vehette át a díszpolgári címet.