Január 22. és 28. között tartották az európai méh­nyak­­rák-megelőzési hetet. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotokat vagy a rák legkorábbi stádiumát idejében észreveszik és kezelik. – A korai stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után közel 100 százalékos! – mondta el a Soproni Témának dr. Nagy Bálint, a Soproni Gyógyközpont szülészet–nőgyógyászati osztályvezető főorvosa. – Ehhez azonban az szükséges, hogy a szexuális élet megkezdése után, de legkésőbb 20 éves kortól a nők eljárjanak szűrésre. A vizsgálattal ugyanis nemcsak a már kialakult betegséget, de annak megelőző állapotait is figyeljük, így időben tudunk cselekedni, ha elváltozást tapasztalunk.

A méhnyakrák korai felismerésének legfontosabb eszköze a citológiai vizsgálat (ezt nevezi az amerikai irodalom Pap-tesztnek, amely kifejlesztőjének, George Nicholas Papanicolaounak a nevéből adódik) és a méhnyak nagyítórendszerrel történő megtekintése (kolposzkópia). A vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről. A mintát mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására alkalmas.

A szűrések eredményeit P1-től P5-ös szintig osztályozzák. Rákszűrés tekintetében a P1-es és P2-es negatív eredményt jelent. P3 esetén kezelésre, majd kontrollra van szükség, ugyanis beavatkozás nélkül daganat fejlődhet ki az érintetteknél. A P4-es és P5-ös eredmények rosszindulatú diagnózissal lehetnek egyenlők, emiatt szövettani vizsgálat szükséges, ami igazolja az elváltozást, illetve – a daganat kiterjedésétől függően – műtét, utókezelés vár a páciensre. A Soproni Gyógyközpontban a nőgyó­gyá­sza­ti járóbeteg-rendelés keretében 2016-ban 5333, 2017-ben 4868 szűrés történt.

Panaszokat hosszú ideig nem okoz, jelenléte sokáig észrevétlen maradhat, ám életveszélyes következményei lehetnek. A méhnyakrák alattomos kór: a mellrák után a nők második leggyakoribb, halálozással járó betegsége.