Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
M85: régészeti feltárás
Nagycenk határában egy őskori telepre és két temetőrészletre bukkantak a régészek Fotó: nif.hu

M85: régészeti feltárás

| Pluzsik Tamás | Városi hírek

Nagycenknél egy középső bronzkori, valamint egy kora vaskori temetőt, illetve telepet, Kópházánál pedig például egy vaskohót is találtak a régészek az M85-ös feltárásán.

A Scarbantia Társaság és a Soproni Múzeum rendezésében a Soproni TIT rendezvénytermében Savanyú Bálint és Ujvári Ferenc, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum régészei tartottak előadást arról, hogy az elmúlt években az épülő M85-ös nyomvonalán milyen régészeti leleteket találtak. A nyomvonal mentén már 2015-ben megkezdték a munkát, először bejárták a szakemberek a terepet, majd felderítették az addig ismeretlen régészeti lelőhelyeket, 2017-ben pedig a teljes nyomvonalon elkezdődtek a próbafeltárások. 

Savanyú Bálint Halottak a vasút mellett, őskori temetkezések Nagycenk–Farkasverem lelőhely területéről címmel tartott előadást. A közel öthektárnyi területen egy középső bronzkori, valamint egy kora vaskori temetőt, illetve telepet tártak föl.

– A feltárt bronzkori temetőből a csontmaradványok és a kisebb bronztárgyak mellett 13 bronz nyakperec, ókori nevén torques, karperecek, egy tőr és talán a legjelentősebb leletként egy díszes bronzjogar került elő – mondta Savanyú Bálint. – A temetkezések időpontját Krisztus előtt 2000 és 1700 közötti időpontra datáljuk, ezt a régészek Gáta–Wieselburg kultúrának nevezik.

Ujvári Ferenc régész előadásának a Kópháza – Széles-földek – Kultúrák és korszakok találkozása címet adta, melyben a Krisztus utáni első évszázadtól egészen az ötödik évszázadig terjedő kvád (germán törzs) temetkezési kultúrába adott betekintést, amikor Pannonia már a Római Birodalom része volt.

– Ennek megfelelően a Széles-földeken feltárt, sokszor már kirabolt sírokban a kvád edények, övtartozékok és fegyverek mellett római fibulákat, üveg- és bronzedényeket is találtunk, sajnos rendszerint nagyon rossz állapotban – hangsúlyozta Ujvári Ferenc.

A régészek a helyszínen egy vaskohót is feltártak, melybe a vassalakot valószínűleg a kópházi vasércbányából hozták.

A modern régészet számára nemcsak a lelet, hanem annak előkerülési körülményei, és ezzel együtt ennek dokumentálása is fontos. A leletek ezt követően kerülnek a múzeumba, ahol megkezdődik a tisztításuk és a restaurálásuk. Az autóút nyomvonala mellett a régészeti kutatás tovább folytatódik, a szakemberek jelenleg Fertőszentmiklós határában dolgoznak. 

Kapcsolódó cikkek