De ki is volt ez a mára elfeledett, leginkább csak az idegenvezetők által emlegetett gróf, akinek eredeti neve Johann Jakob Löwenbauer volt? I. Lipóttól (1640–1705) kapott engedélyt arra, hogy családnevét Löwenburgra változtathassa. I. Lipótnak a névváltoztatáson kívül más egyebet is köszönhetett a gróf, ugyanis megkapta az egykori Wesselényi-féle sztrecsényi uradalmat (1732-ben itt is hunyt el), majd a király kinevezte Békés vármegye főispánjának, 1726-tól pedig haláláig a kassai királyi kamara igazgatója volt.

Családi élete meglehetősen viharosra sikeredett, ugyanis háromszor nősült. Első felesége az a gróf késmárki Thököly Katalin Éva volt, akivel a soproni Szentháromság-szobrot is állíttatta, majd annak halála után czoborszentmihályi Czobor Mária Regina grófnőt vette feleségül, akinek egyébiránt ő volt a harmadik férje. Haláláig Elizabeth von Windisch-Grätz grófnő volt a harmadik, egyúttal az utolsó felesége. Egyetlen fiúgyermeke fiatalon, még apja életében hunyt el.

Magának a Szentháromság-szobornak a felállításában fontos szerepe volt gróf Kollonich Lipót (1631–1707) győri püspöknek, a későbbi kalocsai, majd esztergomi érseknek, bíborosnak, aki 1695-ben jelentette be a szoboregyüttes felállítását Sopronban. A város polgárai egyáltalán nem örültek ennek, ugyanis féltek attól, hogy a szobor akadályozni fogja a központi téren a forgalmat. Végül Leitner Szervác (1650–1714) soproni szobrász munkája nyomán a szoborcsoport az eredeti elképzelés szerinti helyen valósult meg, egy rendkívül méltányos változtatással: az első elképzelés és Kollonich Lipót kívánsága szerint ugyanis Szent Lipót (1073–1136) osztrák őrgróf, Alsó- és Felső-Ausztria védőszentjének alakja szerepelt volna, talán éppen azon a helyen, ahol ma az állíttató és adományozó Löwenburg Jakab alakja látható.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!