A tények szerint azonban hiába a szigor, a sok-sok felvilágosító kampány. A közelmúltban megdöbbenve olvastam például, hogy az év nem teljes első felében már 43 vasúti átjárós baleset történt. Tizennyolc esetben pedig halállal végződött a figyelmetlenség. Ez több mint tavaly az egész esztendőben. Hol is tartunk akkor? Milyen bizonyítványt adjunk azoknak, akik ezért a területért felelősek? Ismerem az ide vonatkozó szabályokat. A vasúti átjárót minden esetben úgy kell megközelíteni, hogy elkerülhető legyen az ütközés. Piros lámpánál egyértelmű a helyzet, de a fehér villogás sem azt jelenti, hogy szabad az út, csak azt, hogy működik a jelzőlámpa. A sofőr felelőssége tehát szinte minden esetben megkérdőjelezhetetlen.

Akkor ezzel és így le is zárhatnánk ezt a kérdéskört… Engem azonban nem hagy békén egy néhány évvel ezelőtt hallott gondolatsor. Egy közlekedési mérnök arról beszélt nekem, hogy ha egy útvonal vezetése, kialakítása magában hordozza a baleset lehetőségét, akkor ott lesz is baleset. Ez előre programozható, hiába tesznek ki veszélyt jelző és/ vagy sebességkorlátozó táblákat. Persze vannak olyan útszakaszok, amelyeket csak ott és csak úgy tudnak megépíteni. Ez a példa áttételesen igaz a közúti–vasúti átjárókra is. Ha jól emlékszem, néhány évvel ezelőtt program kezdődött, hogy az átjárókat karos sorompóval is felszereljék, legalábbis azokat, ahol a legtöbb baleset történt. Nem tudom, hol tartanak ebben a programban vasúttársaságaink, de azt igen, hogy bizonyára akad még tennivaló. A napokban Ágfalvára mentem, s az előttem haladó autó, elhagyva a kanyart, majdnem ráhajtott a sínekre, a piros jelzés ellenére. Másodperceken múlt, hogy a nyílegyenes pályán nagy sebességgel közlekedő vonat nem ütközött az autóval. Ki volt a hibás? Igen, az autó vezetője, de ha lett volna ott karos sorompó, talán előbb észlelte volna a veszélyt.

A fenti sorokkal csak azt szerettem volna illusztrálni, hogy egyrészt minden körülmények között be kell tartani a közlekedési szabályokat, másrészt pedig azoknak, akik valamilyen módon felelősek a biztonságos közlekedésért, mindent el kell követniük, hogy valóban biztonságban legyünk az utakon, az átjárókban. Ha kell, az adott útszakasz korrekciójával, felületének kialakításával, vagy jelzőlámpák és sorompók felszerelésével.

Felelősségünk közös, senki sem bújhat ki alóla. Ezekben a hetekben egy ország kel útra. Vigyázzunk magunkra és egymásra!