Az inkvizíció elől Svájcba menekült, és itt írta meg élete egyik legfontosabb alkotását, az Institutio Christianae religionis (A keresztény vallás rendszere) című művét, melyet többszöri átdolgozás és bővítés után végleges formában 1559-ben jelentett meg. Elképesztő volt Kálvin munkabírása, rendszerint a hajnali órákban kelt, írt, levelezett, tanított, valamint képzett jogászként segített törvényeket szövegezni, de mindenekelőtt egy nyitott Bibliával maga előtt, jegyzet nélkül sokat prédikált. Genfben egy nagyon szigorúan kormányzott protestáns közösséget hozott létre, mely a későbbiekben világszerte mintaként szolgált a református egyházak megalakulásához.

Kálvin tuberkulózisban szenvedett, valamint több más betegség is kínozta, így puritán életmódja, a túlzott böjtölés miatt állandó fejfájás is gyötörte. Genfben hunyt el 1564-ben, végrendelete szerint jeltelen sírban temették el, emiatt a pontos nyughelye ismeretlen, feltételezett a genfi Cimetière de Plainpalais temetőben található. A reformátor végakaratának az volt a célja, hogy halála után a követői ne emberi ereklyéket tiszteljenek, hanem az általa hirdetett evangéliumot vallják.

Kutas László szobrászművész 2001 márciusában felavatott alkotása az Egerben található Kálvin mellszobor pontos mása, melyet a művész családi indíttatásból ajándékozott Sopronnak. „Ha a templom bejárata melletti Kálvin-szobor minden előtte elhaladóban feltámasztja a tanúságtétel fontosságának üzenetét, akkor már nem volt hiábavaló a művész munkája” – fogalmazott az avatóünnepségen dr. Márkus Mihály, aki 1990 és 2008 között, három cikluson keresztül volt a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, majd a Soli Deo Gloria (Egyedül Istené a dicsőség!) jelmondat kíséretében leleplezte Kálvin János soproni mellszobrát. Az ünnepségen sokak mellett részt vett dr. Gimesi Szabolcs, Sopron akkori polgármestere, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző és maga az alkotó, Kutas László szobrászművész is.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!