– Gratulálok a díjhoz, amellyel a hazai és nemzetközi képalkotó diagnosztika terén végzett kiemelkedő munkáját ismerték el. Tekinthető ez pályája eddigi megkoronázásának?

– Az biztos, hogy felemelő érzés volt a Debrecenben megrendezett XXVIII. nemzeti kongresszuson átvenni az életműdíjat, amely után egy félórás előadást tarthattam a képalkotó diagnosztika múltjáról és jelenéről. Gyökeres változások történtek az orvostudományban, így a radiológiában is. Pályám elején szakterületem vizsgálati módszerei meglehetősen fájdalmas beavatkozásokkal jártak együtt, ma már a modern képalkotó eljárásoknak, az ultrahang-, az MR- és CT-vizsgálatnak köszönhetően ezek nem terhelik a beteget, és rendkívül pontos diagnózist tesznek lehetővé.

– Ezt a folyamatos innovációt a soproni kórház orvosaként követhette nyomon…

– Szerencsés helyzetnek tekintem, hogy úgy képviselhettem a képalkotó eljárások hazai „térhódítását”, hogy mindebben úttörő szerepet játszhatott a soproni kórház. Hihetetlen érzés volt átélni azt a dinamikus fejlődést, amely mind a mai napig tart. Szakmai életem fő motívuma a sok új dolog miatt tanulva tanítani, ami elvezetett a modern képalkotó diagnosztika intézményesüléséhez hazánkban és Sopronban egyaránt. Amikor 1985-ben idekerültem, beszereztük az első ultrahang-berendezést, majd a következő évben a mammográfiát, 1993-ban az országban elsőként telepítették Sopronba a sokkal pontosabb diagnózist lehetővé tevő spirál CT-t, 1994-ben pedig az MRI-készüléket.

– Jelentős szerepet vállalt a fiatal orvos és szonográfus nemzedék képzésében is. Miért tartja küldetésének az edukációt?

– A pályám elején a Debreceni Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikáján dolgozva azt tapasztaltam, milyen sok kétség merül fel az ultrahang-diagnosztikával kapcsolatban, ezért is volt olyan fontos számomra az edukáció és a kísérletes kutatás. Sopronban 1985-ben megszerveztem az 1. Ultrahang Napokat. A most már 31. alkalommal megrendezett konferencián a klinikai ultrahangvizsgálatok legújabb eredményeit neves hazai és külföldi előadók ismertették, majd 1993-tól a CT és MR, valamint az izotópdiagnosztika területén bekövetkezett fejlesztéseket.

– Négy évtizeddel ezelőtt nevezték ki a soproni kórház radiológiai osztályának az élére, ahol jelenleg szakmavezető főorvosként dolgozik. Honnan meríti a töretlen motivációt hivatása végzéséhez?

– Nincsenek nagy titkok, napról napra inspirál a szakmám, a fejlődés útja, így a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek is foglalkoztatnak. Ugyanakkor sohasem szabad elfelejteni, hogy a legfontosabb a betegekkel való együttműködés a gyógyítás folyamatában. Éltetnek azok a szívhez szóló üzenetek is, amelyeket a kollégáktól és betegektől kaptam, miután átvettem az életműdíjat. Úgy érzem, a lehető legjobb pályát választottam annak idején. 

Tekintse meg kvízünket!