Immáron hagyomány, hogy az 1571. november 19-én született Lackner Kristóf emléke előtt tiszteleg a város a róla elnevezett utcában, a buszpályaudvar szomszédságában lévő, Csúcs Ferenc szobrászművész által készített mészkő mellszobra előtt.

– Úgy, mint elődünknek, Lackner Kristófnak, továbbra is az a közös célunk, hogy Sopron városa tovább fejlődjön – fogalmazott ünnepi megemlékezésében Barcza Attila városi tanácsnok, önkormányzati képviselő. – Ezért kérem Önöket, hogy tehetségükkel és munkájukkal gyarapítsák, ezzel együtt építsük közös jövőnket, gyermekeink, unokáink majdani Sopronát! Ma kicsit hátrébb szorult, de az egyik legfőbb, örök érték a kötelesség. Kötelesség a család, a hivatás, a város iránt. Sopron a múltja megbecsülésével, benne a hagyományos Lackner-ünnepséggel példát mutat, hogyan lehet hidat teremteni múlt és jövő között.
Barcza Attila felelevenítette a neves jogtudós, ötvös és író, a Soproni Tudós Társaság alapítójának életútját is.

Az ünnepi eseményen Savanyu Gergely színművész olvasott fel részleteket Lackner Kristófnak a Soproni Nemes Tudós Társaság előtt 1612. július 14-én elhangzott, Sopron város dicsérete című beszédéből, majd ezt követően dr. Simon István alpolgármester és Barcza Attila közösen helyezte el a megemlékezés koszorúját a város egykori polgármesterének mellszobra előtt. A Lackner Kristóf Általános Iskola diákjai pálmaágakkal tisztelegtek az iskola névadójának emléke előtt.