A Cundpald-kehely a 8–9. századból származó, kisméretű (11 centiméteres), aranyozott és nemzetközileg is elismert darab. A régészet mindösszesen négy–öt olyan nyugati típusú kelyhet ismer, amelyeken vésett név is fennmaradt, ezáltal valóban igazi ritkaság.

– A kehely egy avar harcos sírjának feltárásakor került elő – ismertette dr. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója.

A műtárgy történetének kezdete homályos. Valószínűleg az egykori frank–avar közigazgatási határról került elő. 1881-ben kaphatta ajándékba Paur Iván a petőházi cukorgyár igazgatójától, Carstanjen Gusztávtól, akihez 1879-ben kerülhetett. Paur kiállította 1884-ben Budapesten az ötvösművészeti tárlaton, majd 1885-ben a Soproni Múzeumnak adta gyűjteményével együtt. – Az elmúlt évtizedekben számos európai országban megfordult, nálunk csak a másolata volt látható. Most azonban hazatért, és a tervek szerint itt is marad – folytatta dr. Tóth Imre.

Az időszakos kiállításon a kehely mellett a Stornók régészeti hagyatéka látható. A soproni család első igazi ásató régésze ifjabb Storno Ferenc volt, aki a bécsi-dombi kelta temetőben lévő gazdag sírokat tárta fel.

– Az épület falai között zajló tevékenység, a kiállítások, a gyűjtemények, a kutatások és a közösségépítés az, ami igazán sokoldalúvá és Sopron számára fontossá teszi ezt az intézményt – hangsúlyozta dr. Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője. – A most megnyíló kiállítás egy különösen izgalmas témát tár elénk: a Storno-család és a régészet kapcsolatát.

Hozzátette: a Soproni Múzeumnegyed joggal érdemelte ki tavaly Az év múzeuma díjat, hiszen az itt folyó munka nemcsak szakmai alapokon nyugszik, hanem mélyen kötődik Sopron gazdag történelméhez és kulturális sokszínűségéhez is.

A megnyitó után a tárlat kurátora, dr. Mrenka Attila vezette körbe az érdeklődőket, és mutatta be az újonnan kiállított tárgyakat.

Tekintse meg kvízünket!