Svédországból Sopronba
2026. 04. 08. | Horváth Ferenc– Sötétedés után nem mertünk kimenni az utcára a zaklatások és a fizikai erőszak miatt. Naponta fordult elő lövöldözés, robbantás, késes rablás. Szint...
Klebelsberg Kuno 1875-ben született Magyarpécskán (ma Pecica, Románia). A tiroli eredetű család férfitagjai főként a törökellenes harcok magyar hadszínterein tűntek ki vitézségükkel, amiért 1669-ben bárói, majd 1702-ben grófi rangot kapott a család.
Édesapja korai elvesztése után nagyapja nevelte, majd az ő halála után nagybátyja lett a gyámja. Elemi és középfokú iskoláit az ősi magyar koronázóvárosban, Székesfehérváron végezte. A budapesti, müncheni és berlini egyetemen jogtudományi, a párizsi Sorbonne-on államtudományi tanulmányokat folytatott. A budapesti egyetemen 1898-ban vette át jogi diplomáját.
Az állami szolgálatba lépett Klebelsberg fogalmazóként kezdte, de gyorsan haladt a ranglétrán. Hamarosan miniszterelnökségi osztálytanácsos, 1910-től közigazgatási bíró, 1914-től pedig kultuszminisztériumi államtitkár volt. Bethlen Istvánnal együtt megalapították a Nemzeti Egyesülés Pártját. Az 1920-as választásokon a Friedrich István-féle Keresztény Nemzeti Párt tagjaként képviselői mandátumot szerzett Sopronban, majd 1921. december 3-tól 1922. június 16-ig belügyminiszter, 1922. június 16-tól 1931. augusztus 24-ig pedig kultuszminiszter lett. Klebelsberg a társadalom legszélesebb rétegeinek művelése céljából indította el 1926-ban a népiskolai programot, melynek eredményeként 1930-ra ötezer népiskola épült. Új iskolatípust is létrehozott, a reálgimnáziumot.
A tudományegyetemi oktatás mellett fontosnak tartotta a testedzést, a fizikai képzést, ezért 1925-ben Budapesten megalapította a Testnevelési Főiskolát. Szeged és Esztergom után 1928-ban Sopron díszpolgárává is választották. Klebelsberg javaslatára alapították 1930-ban a Corvin-láncot, melyet közel hatvan év után, 2001-ben újraalapítottak, ekkor kapta meg Sopron díszpolgára, Lámfalussy Sándor közgazdász.
Gróf Klebelsberg Kuno alig 57 évesen, váratlanul hunyt el 1932-ben, egy évvel később a budapesti Műcsarnokban emlékkiállítást rendeztek a tiszteletére.
A politikusról elnevezett soproni téren álló szobor alkotója Hunyadi László Magyar Örökség-díjas erdélyi szobrászművész. Az alkotás létrejöttét 2013-ban a bécsi magyarságot összefogó kultúregyesület, az Európa Club kezdeményezte.
Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás
– Sötétedés után nem mertünk kimenni az utcára a zaklatások és a fizikai erőszak miatt. Naponta fordult elő lövöldözés, robbantás, késes rablás. Szint...