A feljegyzések szerint Grad György még diákként Lackner Kristóf ravatala előtt 1632. január 4-én a Szent György-templomban latin nyelvű gyászbeszédet mondott, ami annál inkább is érthető, hisz Lackner volt a példaképe. Vitnyédy (Wittnyédy) Istvánnal (1612–1670) egyetemben ő tett ajánlatot hat soproni magyar fiatalnak a patronálására, s ezzel ők voltak az új magyar gimnázium megalapításának kezdeményezői.

A pozsonyi országgyűlésen 1662-ben Grad György volt Sopron követe. Nevéhez fűződik egy jeles diplomáciai küldetés, amikor is Lowitsch Ábrahám, Metzger János, Preining János és Serpilius János polgártársaival Bécsbe utaztak ­egyezkedni Kollonich Lipót (1631–1707) püspökkel, a magyarországi erőszakos ellenreformáció vezéralakjával. Küldetésük sikerrel járt, megmentették protestáns lelkészeiket a gályarabságtól, egyúttal Sopron számára némi korlátolt vallásszabadságot is sikerült elérniük.

Grad György sírboltjának fedőlapján szójátékos felirattal emlékeznek meg munkásságáról. A nehezen olvasható latin felirat magyar fordítása a következő: „Állj meg vándor, itt fekszik a nemes Grad György úr, aki lépésenként és nem ugrásokkal lett Sopronban választott szenátor, bíró és polgármester. Méltó arra, hogy mindnyájunk szívében egyformán éljen, hiszen egyedül az ő szívében mind benne éltünk, de mielőtt tovább lépsz vándor, azért az egyért a fülem mellett remegve könyörögj, hogy ha e hó elolvadt, ne legyen túl sok a sár!”.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás

Tekintse meg kvízünket!