Lezárult a gazdaságvédelem időszaka, s a fő figyelem immár az élet újranyitására irányul, hiszen a járvány előbb-utóbb elmúlik. A kormány már kidolgozta a gazdaság-újraindítási akciótervet, amelynek egyes elemei már életbe is léptek.

Érdemes, ha csak vázlatszerűen is áttekintenünk az egyes lépéseket. Az április 1-jéig tartó szakasz része a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentése, a lakásfelújítási támogatás, a vállalkozások bértámogatása, a hitelmoratórium, az orvosbéremelés, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 év alatti fiatalok (2022-től érvényes) szja-mentessége, valamint a kisvállalkozásoknak nyújtott 10 millió forintos kamatmentes kölcsön. Az akcióterv második részének középpontjában a felsőoktatás áll. Mintegy 1500 (de lehetséges, hogy 2000) milliárd forintot fordítunk az egyetemek fejlesztésére. Elkezdődik egy tízéves agrár- és vidékfejlesztési stratégia megvalósítása, s ezzel párhuzamosan kiemelt szerepet kap a zöldenergia, a körforgásos gazdaság felépítése és a digitalizáció.

A cél természetesen nem más, mint hogy az ország visszatérjen arra a növekedési pályára, amelyen a járvány előtt járt. Persze van mire alapoznunk, hiszen a gazdaságvédelem sikeres volt. Ennek kapcsán arról is érdemes szót ejtenünk, hogy a kormány válságkezelésének a középpontjában a munkahelyek megőrzése, az adók csökkentése, az emberek segítése állt. Nemet mondtak a megszorításokra, az adóemelésekre, a családok ellehetetlenítésére, amire a baloldal épített. Hogy Magyarország jól teljesített, az nem egy szubjektív érzés. A tények bizonyítják, de ha ez sem elég, akkor tessék csak átolvasni, hogy mit is írtak a közelmúltban a hitelminősítők országunkról! A Standard & Poor’s (S&P) és a Fitch jelentésükben ugyanis elismerik a magyar válságkezelés hatékonyságát, s bíznak a magyar gazdaságban. (A befektetők is úgy látják, hogy érdemes Magyarországra jönni, hiszen szinte naponta halljuk, hogy újabb és újabb beruházások érkeznek.) A Standard & Poor’s várakozása szerint az idei hazai össztermék (GDP) 4,6 százalékkal növekszik, a Fitch Ratings előrejelzése pedig 4,9 százalék. Azt azért nem árt tudni, hogy a hitelminősítők általában szigorúak, s inkább alábecsülik a várt teljesítményt, mint ami a valóságban aztán lenni szokott. Erre Magyarország esetében is többször volt példa.

A lényeg azonban, hogy a tavalyi válság miatti visszaesés után újból növekedési pályára állt a gazdaság, s folytatódhat az ország modernizálása és felzárkóztatása, a családok kiemelt támogatása.