Kultúra és filozófia
2026. 02. 18. | Horváth Ferenc– A bor kultúra, életfilozófia, hagyomány és történelem – így összegzi hitvallását a borról dr. Sztancs György. Borliteratúra – Magyar írók és költők...
Kidolgozója volt az 1852-es osztrák erdőtörvénynek, mely 1878-ig Magyarországon is érvényben volt. Feistmantel elődje, Wilkens Heinrich Dávid volt a kezdeményezője az első magyar erdészeti botanikus (dendrológiai) kert alapításának, de a telepítések elmaradtak. Wilkens halála után Feistmantel Rudolf 1836-ban újra felélesztette a botanikus kert ügyét. Az udvari kamaránál javaslatot tett, hogy Selmecbánya szomszédságában, Kisiblyén, az erdőőri lak közelében lévő, s délnyugat felé lejtő 3,5 holdas területen létesíthessen kertet. A javaslatot elfogadták, így Feistmantel rögtön hozzá is fogott a telepítéshez. Előbb csak honi fafajokat ültettetett, hamarosan azonban már egzóták telepítése is napirendre került. A Feistmantel-kert, vagy más néven kis dendrológiai kert ma Kisiblyei Arborétumként működik Szlovákiában.
Feistmantel érdemének tudható be az is, hogy 1846-ban az erdészeti tanintézet egyenrangú testvére lett a Bányászati Akadémiának, amely ettől kezdve 1904-ig a Bányászati és Erdészeti Akadémia nevet viselte. A hallgatóság létszáma is jelentősen megnőtt, számos külföldi kereste fel a már nagynevű intézetet, új tanterv lépett életbe, és az oktatói létszám is bővült. Fesitmantel Rudolf nevéhez fűződik az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesület és a Magyar Erdészegylet (Ungarischer Forstverien) megalakulása 1851-ben. Ez utóbbi jogutódja az Országos Erdészeti Egyesület, mely 1866. december 9-én alakult meg Pesten.
Az egyetem botanikus kertjében 1968-ban felállított szobor alkotója Vasas Károly (1930–1992) Munkácsy-díjas szobrászművész.
Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás
