Erzsébet-kórház 

1909. május 28-án döntött úgy Sopron közgyűlése, hogy a Bergäcker dűlőben, a Kurucdomb oldalában több mint kilencholdnyi területen megépíti az új kórházat. A munkálatok 1910-ben kezdődtek, de az I. világháború kitörése visszavetette az építkezést. 1918. május 3-án dr. Király Jenő sebészfőorvost nevezték ki a kórház élére, legfőbb feladata az építkezés befejezése volt. A kórházat végül 1919. június 23-án adták át. Négy osztállyal indult a gyógyítás, kezdetben csak a sebészet, a belgyógyászat, a nőgyógyászat és a bőrosztály működött.

Király Jenőnek köszönhetően a kórház a 30-as évekre óriási fejlődésnek indult. 1930-ban a szemészeti és bőrgyógyászati osztály elhelyezésére új pavilon épült. 1933-ban fül-, orr-, gégészeti szakrendelés, majd osztály létesült. 1937-ben az elmeosztály átépítésével ideg- és elmefőorvos került az osztályra. 1941-ben korszerű nőgyógyászati műtőt és szülőszobát rendeztek be a sebészeti műtő fölött.

II. világháborús károk

A második világháború időszakában stagnált az egészségügyi intézmény fejlesztése. Az 1944. december 6-i bombázás során találat érte a kórházat, ami szinte teljesen elpusztította a szemészeti és nőgyógyászati pavilonokat, a sebészeti épület is súlyosan megsérült, és a többi épületben is jelentős károk keletkeztek. Ennek ellenére az eredeti 330 ággyal folytatták a működést, az osztályokat összevonták, és az ágyak egy részét a folyosókon helyezték el.

1945-ben az osztályok többségét a harcoló alakulatok sebesültjei, illetve a nyugatról hazatérők töltötték meg, ráadásul az épületeket a szovjet hadikórház részére kellett átengedni. Az újjáépítés csak lassan haladt, a modernizálás az 50-es években folytatódott. 1957-ben önálló kórházi laboratórium, 1960-ban véradóállomás létesült.

Emelkedő betegforgalom

1962-től újabb fejlődés jelei rajzolódtak ki. Az állampolgári jogon járó ingyenes orvosi ellátás velejárójaként a betegforgalom a többszörösére emelkedett, növelni kellett az ágyszámot. Új osztályok sora is létesült, 1964-ben urológiai osztály, 1967 októberében pedig aneszteziológiai és intenzív osztály. Korszerűsítették a gyermekosztály kórtermeit, de bővítették a röntgenosztályt is. 1969–1974 során modern orvostechnikával ellátott intenzív terápiás osztályt alakítottak ki. Ezekben az években épült egy 90 ágyas ideg- és elmeosztály kijózanító részleggel, és ebben az időszakban újították fel és bővítették a központi laboratóriumot.

A kórház fejlődésének egy újabb szakasza 1974-től vette kezdetét. Országosan erre az időszakra datálódik a kórház–rendelőintézeti egység megteremtése.

Felgyorsult fejlesztések

A rendszerváltás éve, 1989 a kórház életében is nagy változást hozott. Az akkor kinevezett orvos–igazgató, dr. Baranyai Tibor menedzserszemléletének köszönhetően a már folyamatban lévő rekonstrukciós munkák sokkal nagyobb volumenűvé váltak. A radiológus lobbit indított, hogy az eredetileg egyszárnyasra tervezett III-as jelzésű épület háromszárnyas legyen. 1992-ben kormánygaranciával az Ausztria Banktól 340 millió schillinget szereztek a fejlesztésre. 1994 novemberében adták át a főépületnek is nevezett tömböt, amely forradalmasította a betegellátást. Kialakulhatott a központi műtőblokk, az intenzív osztály, az új újszülött osztály, a dialízisállomás, a vérellátó centrum, a sebészeti jellegű szakmák műtéti technikái kibővültek, modernebbé vált a belgyógyászati jellegű fekvőbeteg-ellátás, javultak a járóbeteg-ellátás feltételei is. A röntgen- és izotópdiagnosztikai osztály a legmodernebb CT- és MR-készülékkel gyarapodott. Sikerült a régi tömböket is megújítani. 1996-ban nem indult az igazgatói pozícióért dr. Baranyai Tibor, ám 2002-től 2012-ig ismét átvette a kórház irányítását. Ebben az időszakban a technika jelentős részét megújították, a sürgősségi betegellátó osztályt létrehozták.

Integráció

A soproni egészségügyi ellátás újabb nagy fejlődése, a Soproni Gyógyközpont megteremtése dr. Molnár Ágnes főigazgató nevéhez fűződik, aki 2012. december elsején vette át az intézmény vezetését, amelynek élén 15 hónapig állt. Az új, integrált intézmény hivatalosan 2013 áprilisától működik, egyesítve az Erzsébet-kórházat, a balfi és a Várisi úton található szanatóriumokat.

Az integráció tette lehetővé a gazdasági stabilitást, a költséghatékony működésre való áttérést. Lerövidültek a betegutak, megszűntek a párhuzamosságok. Nyitott kórházat teremtettek, ahol kiemelten kezelik a lakossági prevenciót. Fontos a rezidensprogram, 2014-ben elnyerték Az év városi kórháza címet, mentorkórházzá váltak, és meghosszabbították az oktatókórházi címet a debreceni egyetemmel.

Az intézményben mintegy 7 milliárd forint értékű fejlesztéseket valósított meg. Felépült az új diagnosztikai tömb, amely 5 milliárd forintba került. Földalatti alagúttal összekötötték a legfontosabb tömböket, így a betegek zárt térben juthatnak át egyik osztályról a másikra. Az új épületben kialakítottak egy-egy 40–40 ágyas gasztroenterológiai és neurológiai osztályt. 500 millió forintból végezték el a Várisi úti rehabilitációs részleg energetikai rekonstrukcióját. Korszerűsítették a sürgősségi betegellátó osztályt, felújították a műtőblokkot. Közel 600 millió forintos orvosigép-beszerzést is megvalósítottak, 270 millió forintot fordíthattak a rehabilitációs szakterületek fejlesztésére. Felújították az amortizálódott épületrészeket, a közösségi várótereket, modernizálták a vizesblokkokat, könnyítették a tájékozódást is.

A jelen és a jövő

Dr. Kulcsár Dániel, a Soproni Gyógyközpont megbízott igazgatója 2019 év elején vette át az intézmény vezetését. Értékelése szerint az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerének számít a diagnosztikai tömb kialakítása és működésének beindítása.

Szintén nagy előrelépés, hogy 2019 januárjától változás állt be a sürgősségi betegellátásban az úgynevezett triázsrendszernek köszönhetően. A triázs garantálja a magas kockázatú betegek kiemelését a kevésbé sürgős ellátást igénylők közül. A korszerű betegellátás része az egynapos sebészet széles körű bevezetése is.

A kórházat az elmúlt 100 évben irányító orvos–igazgatók, valamint megbízott orvos–igazgatók: Dr. Király Jenő (1919–1949), dr. Greiner Antal (1949–1960), dr. Varvasovszky János (1960), dr. Hollós Richárd (1960), dr. Eper Tivadar (1960–1974), dr. Szabó Piroska (1974–1988), dr. Rácz Attila (1988–1990), prof. dr. Baranyai Tibor (1990–1995), dr. Vargha Péter (1995–2002), prof. dr. Baranyai Tibor (2002–2012), dr. Korányi László (2012), dr. Molnár Ágnes (2012–2014), dr. Korányi László (2014–2019), dr. Kulcsár Dániel (2019–).

(Összeállításunkban dr. Szakács Anita főlevéltáros a soproni kórház 100 éves történetét bemutató írásából közöltünk részleteket. Az 1989-től végrehajtott fejlesztéseket pedig a Soproni Téma munkatársai dolgozták fel.)