Svédországból Sopronba
2026. 04. 08. | Horváth Ferenc– Sötétedés után nem mertünk kimenni az utcára a zaklatások és a fizikai erőszak miatt. Naponta fordult elő lövöldözés, robbantás, késes rablás. Szint...
A választási kampány véghajrájához közeledve több jel is arra utal, hogy a célvonalhoz közelítve egyre több ember szimpatizál a Fidesz–KDNP pártszövetséggel. Most nem a még mindig bizonytalankodó és egymásnak is ellentmondó közvélemény-kutatási adatokat citálom, hanem a saját magam tapasztalatait.
Tudom, ezek nem tekinthetők teljesen objektívnek, hiszen azokra a véleményekre és apró hangulatváltozásokra épülnek, amelyeket különböző beszélgetésekből és gesztusokból szűrtem le. Mire is gondolok? Nos, nézzünk néhány példát, amelyek úgy tűnik, forgatják a politika szélkerekét. Itt van mindjárt a háború(k) kérdése. Most már azoknak a többsége is a „kimaradás” oldalán áll, akik korábban nem tartottak az orosz–ukrán háború kiterjedésétől, azt hangoztatták, hogy nincs is igazi háború, és minket egyébként sem érhet el. Azután jött az Irán elleni amerikai–izraeli támadás, és percek alatt kiderült, a mai modern háborúban nincs lokalitás, az akciók és ellenakciók bárkit elérhetnek nem számolva a következményekkel. Igen, a következményekkel, mint például a migráció, amely újra erőre kaphat. Ezt senki sem akarhatja igazán, még azok sem, akik korábban azt hangoztatták, hogy a migráció milyen jó dolog. Ma már tudjuk, hogy nem jó, tudjuk, hogy milyen káros és hosszú távú hatásai vannak. Csak emlékeztetőül: bűnözés, terrorizmus, áthidalhatatlan kulturális és vallási szakadék, egészségügyi kockázat, zárt településrészek kialakulása.
Az unió vezetőit és az EP-képviselőket sem rázta meg, hogy Zelenszkij halálosan megfenyegette Orbán Viktort és családját. Lényegében mintha semmi sem történt volna, pedig ha belegondolunk, az ukrán elnök minket, mindannyiunkat fenyegetett, függetlenül attól, hogy ki, melyik párttal szimpatizál. Egy unión kívüli ország vezetője fenyeget egy uniós államot. Példátlan. Gondoljuk csak el, mi történne, ha a német vagy francia elnöknek küldene selyemzsinórt Zelenszkij? De Európa hallgat, újra hallgat, de a magyarok nem törnek meg.
Az is nagy visszhangot keltett (ha nem is szárnyalta túl a háborús híreket), hogy megtorpant Ukrajna uniós csatlakozási folyamata. A magyar kormány ebben a kérdésben is következetesen kitartott eredeti álláspontja mellett, miszerint nem aktuális (és 2027-ben sem lesz az) szomszédunk csatlakozása. Egy voltunk a 26 ellen, de szép lassan egyre többen látták be, hogy lehetetlen Ukrajna gyorsított EU-s csatlakozása. Most ott tartunk, hogy március elején a tagállamok (nagykövetei) jelezték, számukra nem elfogadható a csatlakozási folyamat felgyorsítása. Ez pedig azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel 2027-ben Ukrajna nem lesz tagja az Európai Uniónak. Hogy mikor csatlakozhat? Ezt szinte lehetetlen megjósolni, legfeljebb csak találgatni lehet, hiszen „ezerféle” feltételnek kell(ene) megfelelnie, amelyek teljesítése akár évekbe is telhet.
– Sötétedés után nem mertünk kimenni az utcára a zaklatások és a fizikai erőszak miatt. Naponta fordult elő lövöldözés, robbantás, késes rablás. Szint...