Hogy mit is? Letörölni Magyarországot az európai térképről! Hogy ez azért túlzás? Nem, nem. Igaz, egyelőre „csak” a retorika szintjén, de már megindult a hadviselés országunk ellen. Az ukránok ugyanis egyszerűen nem tudják elfogadni, hogy Magyarország egy független ország, hogy nem áll be a háborús kórusba, hogy a pénzét arra költi, amire szeretné, hogy szeretne kimaradni egy ma még helyi, de az ukránok és az unió által szorgalmazott, minimum európai háborúból, hogy a magyar édesanyák nem akarják, hogy gyermekeik ott essenek el a harcmezőn. Persze, szomszédaink nincsenek egyedül. Az unió és a NATO minden feltétel nélkül támogatja a háborút és Ukrajna uniós tagságát. Mi ezzel szembemegyünk, de nem azért, hogy csak úgy ellentmondjunk, hanem azért, mert a magyar emberek érdeke a béke, az elkapkodott uniós tagsága pedig magasabb szintre emelné a háború kiterjesztésének a lehetőségét.

Szóval semmit sem úgy teszünk, ahogy azt Ukrajna szeretné, ezért úgy érzi, joga van beleszólni a mi dolgainkba, például a választásokba. Itthoni szövetségese a Tisza, s abban reménykedik, ha áprilisban hatalomra kerül, akkor minden akadály elhárul uniós tagsága elől, s megy a pénz és a fegyver Ukrajnába, hogy további tízezrek haljanak meg vagy váljanak nyomorékká. Azt persze nem tudjuk előre, hogy mi történik a választásokon, de azt igen, hogy ameddig a mostani kormány irányítja és óvja az országot, addig nem megyünk a háborúba, s nemet mondunk uniós tagságukra. Erről is döntünk április 12-én.

Visszatérve a bevezető gondolatokhoz, ma már ott tartunk, hogy az ukrán elnök nyíltan fenyegeti Orbán Viktort, hogy a náci ideológiákkal szimpatizáló (Zelenszkij által kitüntetett), magas rangú katonatisztjük csapatokat küldene Magyarországra és elzárta a Barátság kőolajvezetéket.

Kérem, gondolják csak át! Egy az unióba törtető ország nyíltan fenyeget egy uniós országot, hogy lerohanja. Normális körülmények között Zelenszkijt nyilvánosan helyreigazítanák elvbarátai, fenyegetéseiket pedig visszautasítanák, hiszen ha Magyarországot megtámadnák, az olyan lenne, mintha Varsót, Berlint vagy Párizst érnék ukrán csapások. Azonban sajnos, nem történik semmi. Az unió vezetői hallgatnak, és a NATO sem reagált. Hát, persze, hogy nem! – hiszen akkor összeomlana az unió és Kijev szövetsége, s meginogna mindaz, amit már 4 éve építgetnek, s különben is, ők messzebb vannak a harcoktól, mint mi.

Ellenfeleink abban reménykednek, hogy előbb-utóbb megtörik a magyarok gerincét, vagy hogy bábjaik kerülnek kormányra áprilisban. Az előbbire semmi remény, s ha ez így van, akkor a másodikra sincs semmi esély.

Tekintse meg kvízünket!