Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Embert gyógyít, fénnyel ír
– Az elmúlt évemre a Pro Urbe díj tette fel a koronát – nyilatkozta lapunknak dr. Kárpáti György. Fotó: Filep István

Dr. Kárpáti György: Az időt nem szabad elfecsérelni!

Embert gyógyít, fénnyel ír

| Győri-Varga Nóra | Városi hírek

Háziorvos, fotóművész, videográfus, a Kárpáti malom lelke – egy személyben testesíti meg mindezt dr. Kárpáti György. Munkásságát a város Pro Urbe díjjal ismerte el 2022 decemberében – ennek apropóján beszélgettünk.

– Gratulálunk az elismeréshez! Mit jelent Önnek a díj?

– Számomra ez egy boldogságérzéssel vegyített meglepetés, óriási megtiszteltetés. Előhoz egyfajta önvizsgálatot: tényleg megérdemeltem? Aztán az ember számot vet, egy hosszú listát pörget végig magában, melyből az derül ki, hogy talán tényleg nem véletlenül kaptam. Az elmúlt évnek egy látványos összegzése ez a kitüntetés. A felújított Kárpáti malomban felavattuk zeneszerző nagyapám emlékszobáját, a malmot Winkler Oszkár-díjjal jutalmazták, Balla Andrásnak, az újkori magyar fotográfia egyik meghatározó személyiségének életmű-kiállítását a budapesti Műcsarnokban én nyithattam meg hatalmas tömeg előtt, mindezekre pedig a Pro Urbe tette fel a koronát.

– Nem elhanyagolható a filmes munkássága sem… Mi vezérelte?

– Dr. Friedrich Károlyhoz hasonlóan – aki a ’30-as évek elején a saját mozijában a maga által felvett filmeket vetítette – mi is lelkesen mentünk mindenhova, ami említésre méltó volt, vagy megörökítésre érdemes. Pótolhatatlan és soha meg nem ismételhető dolgok vannak a felvételeinken. Például megörökítettük, amikor a GYSEV régi állomásépületét felrobbantották, hogy megépíthessék az újat. Amikor a celldömölki vasútvonalat megszüntették, az utolsó üzemnapon, az utolsó vonattal végigutaztam, és felvettem a könnyes szemű idős férfiakat és nőket, akikben akkor és ott egy világ omlott össze. Kihaló mesterségek utolsó soproni képviselőiről is készültek filmek, ’89-ben pedig a páneurópai piknikről, mely bejárta a világsajtót.

– Orvosi hivatását hogyan tudja összeegyeztetni a hobbijával?

– A titok az, hogy egyfajta logisztika mentén rakom össze a napomat, előkészítek dolgokat. Mindig nagyon korán kelek, sokszor a napfelkelte előtt már kinn vagyok a terepen, és fotózok vagy filmet készítek. Kerülöm a hiábavaló tevékenységeket. Ha az ember csak eltölti az idejét valamivel, az nem okoz sikerélményt, de ha a rendelkezésre álló idő alatt valamiféle érték teremtődik, az erőt ad. Az időt nem szabad elfecsérelni.

– Mi az, amire a legbüszkébb?

– Arra, hogy egy becsülettel végzett háziorvosi tevékenység mellett sikerült ezekkel a „fényíró” kalandokkal is maradandót alkotni. A malomban 12 éven át tartó felújítási munkával próbáltunk egy olyan kulturális miliőt létrehozni, amilyen nagyapám idejében volt. Nem személyes hasznunkra, hanem a közjó javára szeretnénk működtetni. Gerencsér Tamás barátomnak lesz itt képkiállítása tavasszal, vetítéssorozatot tervezek díjnyertes, magyar, független filmekből, valamint koncerteket, tematikus programokat. Talán a nagyfiam fogalmazta meg ezt a legjobban: „Apu hagyatékból kulturális örökséget tud teremteni”. Remélem, hogy sok belefér a hátralévő időmbe, ha sikerül jól sáfárkodnom vele. 

Kapcsolódó cikkek