Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Eljött a mi ’48-unk
Fotó: Griechisch Tamás

„Nemzet vagyunk, jogunk és erőnk is van”

Eljött a mi ’48-unk

| Horváth Ferenc | Városi hírek

– Mi, magyarok, ahogy 1848-ban, úgy ma is szép szóval állunk ki a függetlenségünkért, és kérjük a birodalmat, hogy változtasson, mert Európa veszélyben van – mondotta többek között március 15-i beszédében dr. Farkas Ciprián önkormányzati képviselő, tanácsnok.

Fúvószene és huszárok felvonulása adta meg az 1848-as márciusi forradalomra emlékező ünnepség alaphangját a Petőfi téren, amelyet megtöltöttek a soproniak, és amelyen részt vett dr. Fodor Tamás polgármester és dr. Simon István alpolgármester is. Az ünnepi szónok dr. Farkas Ciprián önkormányzati képviselő, tanácsnok volt, aki beszédében párhuzamot vont a forradalmi történések és napjaink eseményei között. A szónok Pilinszky Jánost idézte, aki a hétköznap és ünnep viszonyrendszerét sajátos gondolatvilágába helyezve írta, hogy „…A hétköznapok szürke vonala semmivel sem kevesebb hát az ünnepnapok kivilágított állomásainál. Nem is az a fontos, hogy köves-e az út, hanem hogy hová visz.”. 1848. március 15-e is „szürke hétköznapként indult sorsfordító nap, amikor a magyarok dolgai örökre megváltoztak” – emelte ki dr. Farkas Ciprián. Ezt követően szólt a tizenkét pont jegyében indult vér nélküli forradalomról, amely az áprilisi törvényekben teljesedett be, és amelyek védelméért aztán egy nemzet fogott fegyvert, mert „a birodalom nem sokáig viselte el a magyarok függetlenségét, összehangolt támadást indítottak a leverésünkre és szabadságharcra kényszerítették nemzetünket”. 

A szabadságharc ugyan elbukott, a világosi fegyverletétel után következett a megtorlás, majd a passzív ellenállás, végül pedig a kiegyezés, végső soron nemzeti jogaink visszaszerzése. Nem maradt el az akkori soproni események felidézése sem, és a főhajtás Petőfi Sándor, Széchenyi István és Murmann Sámuel őrnagy emléke előtt, aki a soproni nemzetőrség lánglelkű megszervezője volt. Haynau tábornok bosszúja 1849. augusztus 25-én Temesváron érte utol, 170 éve végezték ki.

– 1848 tavasza egyszersmind az európai népek tavasza is volt, a kontinens minden nemzetét megérintette a szabadság, a polgári átalakulás nagy gondolata – emelte ki a képviselő. – Nem voltunk hát egyedül a szabadságvágyunkkal. Az európai nemzetek sorra lázadtak fel, és álltak ki nemzeti függetlenségük mellett a birodalommal szemben. Az európai népek egyszerre ébredtek rá, hogy nemzeti függetlenséget csak a nemzetek Európája tud adni.

A szónok Kossuth Lajost idézte, aki kijelentette: „Nemzet vagyunk, jogunk és erőnk is van, hogy saját céljainkat kövessük, és ne legyünk idegen célok eszközei.”.

– Ma újabb birodalom terjeszkedik, és nyilvánosan vállalt célja, hogy eltörölje a nemzetek Európáját, és létrehozza az európai egyesült államokat, ahol az európai nemzetek ismét egy központi akarat hatalmi érdekei alá lennének rendelve. Ahol megszűnne a nemzeti függetlenség és identitás – hangsúlyozta dr. Farkas Ciprián, majd így folytatta: – Mi, magyarok, ahogy 1848-ban, úgy ma is szép szóval állunk ki a függetlenségünkért, és kérjük a birodalmat, hogy változtasson, mert Európa veszélyben van. Veszélyben van a biztonságunk, a szabadságunk, a keresztény kultúránk. Mi tudjuk azt, amit Arany János így verselt meg: „Ha minket elfú az idők zivatarja, nem lesz az Istennek soha több magyarja”. Ez ma is áll, ez a május 26-i európai parlamenti választások, ha úgy tetszik, a tavaszi hadjárat igazi tétje!

Dr. Farkas Ciprián zárógondolataiban utalt arra, hogy a ’48-as nemzedék megadta a választ arra a kérdésre, hogy hová vezet az út. – De most mi jövünk, eljött a mi ’48-unk, nekünk kell választ adnunk a hétköznapok által feltett kérdésekre. Nekünk is meg kell nyernünk a jövőt gyermekeink és unokáink számára.

Az ünnepség szónoka dr. Farkas Ciprián volt Fotó: Griechisch Tamás

Vers, zene, tánc

Az ünnepségen közreműködtek a Petőfi Színház művészei: Savanyu Gergely, Ács Tamás és Papp Attila, valamint a külhoni magyarság képviseletében a nyitrai Kor-Zár verséneklő együttes. A programot a Sopron és a Pendelyes Táncegyüttes műsora zárta.

Koszorúzás

A hivatalos ünnepséget követően elsőként a városvezetés – dr. Fodor Tamás, dr. Simon István és dr. Farkas Ciprián – helyezte el a Petőfi-szobornál a tisztelet és a megemlékezés koszorúját. Őket követően sorra hajtottak fejet a különböző szervezetek és intézmények vezetői, képviselői.

Erdélyi vendégek

A csíkszeredai Venczel József Erdészeti, Faipari Szakközépiskola egyik osztálya is részt vett a soproni evangélikus templomban tartott március 15-i megemlékezésen. A Roth Gyula szakgimnázium és az Eötvös József szakgimnázium közös rendezvényen adózott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt. A rendezvényen – a Határtalanul! program keretében – részt vettek a csíkszeredai diákok is. Az erdélyi fiatalok a nemzeti ünnepet megelőző néhány napban megismerkedtek Sopron és környéke látnivalóival. 


Tekintse meg további képeinket!

Kapcsolódó cikkek