Mészáros Tibor Székesfehérváron született, már fiatalon eldöntötte, hogy a vendéglátás világában szeretne dolgozni. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán a szakma szinte minden területét megismerte: dolgozott színvonalas szállodai környezetben, de főiskolás évei alatt nyaranta kisebb vendéglátóhelyeken, lángosozókban és kocsmákban is. Később pedagógus végzettséget is szerzett, majd barátjával, Zakál Attilával soproni évfolyamtársaik biztatására 1983-ban városunkba került. A Hotel Sopronban nyolc évig dolgozott, fokozatosan haladt előre a ranglétrán. Később hosszú évekig saját vállalkozását irányította, és szállodák zöldmezős beruházásában vállalt jelentős szerepet. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség a soproni régió elnökévé nevezte ki. Hét éven keresztül vezette a térség szakmai munkáját. Kollégáival számos rendezvényt, versenyt és szakmai programot szervezett, köztük a Soproni Ízutazást. Elnöksége idején több szakember szerzett mesterfokozatú elismeréseket, számos étterem védnöki táblás ház minősítést, valamint a régió három alkalommal nyerte el a Kiváló gasztronómiai régió címet. A sikerek mellett mindig fontosnak tartotta a társadalmi szerepvállalást. A térség szakembereivel rászorulókat támogatott, a Rotary bálokra rendszeresen biztosított ételt. Pályafutásának egyik legnagyobb kihívását az jelentette, amikor az Erzsébet-program keretében vendéglátási igazgatóvá nevezték ki. – Volt olyan nap, amikor négy szálló vendégeiről és több ezer gyermek étkeztetéséről kellett gondoskodnunk, miközben a közjogi méltóságok ellátását is biztosítottuk – emlékezett vissza. Szakmai életében meghatározó szerepet tölt be az oktatás is. Több mint harminc éve vizsgáztat, ha lehetősége engedi, tanít is, jelenleg az ELTE-n. Közben turizmus szakközgazdász képesítést is szerzett. Legismertebb szakmai munkája a Voleszák Zoltánnal közösen írt Villásreggelitől a gálavacsoráig című szakkönyv, amely több ezer példányban kelt el.

A vendéglátás az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Mészáros Tibor szerint ma már sokkal nagyobb hangsúlyt kap az étel- és italkultúra ismerete, az egyedi környezet, valamint a nemzetközi trendek követése. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok minél több gyakorlati tapasztalatot szerezzenek, megfelelő nyelvtudással rendelkezzenek, és folyamatosan képezzék magukat. Arra a kérdésre, hogy miért szereti még mindig ennyire a szakmáját, egyszerű választ ad: – Azért, mert nincs két egyforma nap. Mindig új emberekkel találkozom, új helyzeteket kell megoldani, és ez folyamatosan motivál.

Úgy véli, sikeres pályafutása nem valósulhatott volna meg családja támogatása nélkül. Különösen hálás feleségének, Ildikónak, aki minden időszakban mellette állt. 

Elismerések: A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara életműdíjjal ismerte el Mészáros Tibor több évtizedes szakmai pályafutását. A díjat a közelmúltban Horváth Vilmostól, a kamara elnökétől vehette át. Munkáját korábban is számos elismeréssel jutalmazták: 2005-ben a Schnitta Sámuel Magyar Éttermi Kultúráért Díjjal tüntették ki, 2009-ben a Szakácsegyesületek Világszövetsége Emlékplakettel jutalmazta, 2010-ben pedig a soproni gasztronómiáért végzett munkájáért Sopronért Emlékérmet kapott. 

https://www.facebook.com/scarbantiaue

Tekintse meg kvízünket!