– 1919. július 4-én végezték ki a két nagyszerű, 21 éves fiatalembert a soproni temetőben Szamuelyék – statáriális módon – kezdte a visszaemlékezést Vörös Ákos, aki „Becsülettel a hazáért” – Szántó Róbert főhadnagy és vértanú társai emlékének” címmel könyvet is írt a történtekről. – Az ok prózai volt: nem voltak hajlandóak csatlakozni a kommunizmus véres ideológiájához és gyakorlatához. A kivégzésről Mann József, a kilenctagú osztag parancsnoka írt jelentést, amelynek másolata Szántó Róbert leszármazottainak birtokában van. Ám nem pusztán ez, hanem a főhadnagy vérétől áztatott maroknyi föld is, melyet Róbert testvére, Angyalka kapart össze a rettenetes július eleji délután folyamán. Az ereklyét ma a hidegségi rokonság őrzi.

Sok egyéb mellett a harmadik – tán legfontosabb – relikvia két kőből készült fej: Szántó Róberté Sopronban, Fennesz Rezsőé Nagycenken látható.

De hogy mik ezek a kőfejek? Sopron városa úgy döntött, hogy szobrot állíttat a mártírok emlékére – méghozzá azon a helyen, ahol a kivégzés is történt, és ahol díszsírhelyet is adományoztak nekik. A monumentális, nagyjából 3,5 méteres szobrot (amely Beszédes László és Hild Lipót alkotása) 1922. április 30-án avatták fel. Az eseményen részt vett Klebelsberg Kuno, aki pár hónappal később vallás- és közoktatásügyi minisztere lett az országnak, vitéz Bejczi Németh Lajos tábornok és dr. Thurner Mihály, Sopron polgármestere is. A szobor 26 évig állt a helyén…

– 1948. október végének egyik éjszakáján egy teherautó állt meg a szobor mellett, egy tucatnyi munkás ugrált le róla csákányokkal, kalapácsokkal. Néhány óra múlva a pompás szobornak hűlt helye volt – folytatta Vörös Ákos. – Darabjait a Pozsonyi úti szemétlerakóhoz vitték. A két fej azonban, a csodával határos módon épen megmaradt, és évtizedek múltán előkerült. Igaz, de szinte hihetetlen: a szobor szétverése előtti estén Róbert édesanyja, Berlakovich Ágnes kiment a temetőben magasodó szoborhoz. Fia kőből készült lelógó jobb kezét megcsókolta, és így szólt: „Fiam, búcsúzom tőled. Félek, többé nem foglak látni.”.

70 évvel a második „kivégzés” után, 2018-ban felmerült, hogy a szobrot ismét fel kellene állítani. Az akarat megvolt, azonban a Covid közbeszólt…

– Mára Covid nincs, akarat azonban van, változatlanul – tette hozzá Vörös Ákos. – Faragó Sándor akadémikusunk, egyetemünk korábbi rektora a kezdeményezés élére állt. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, legkésőbb 2026. február végén, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a szobor eredeti nagyságú változatban ismét állni fog pontosan azon a helyen, ahol a kivégzés kétszer is megtörtént. E tervet Magyarország Kormánya, városunk vezetése, a Soproni Városszépítő Egyesület, valamint Szántó Róbert az USA-ig kiterjedt családja is támogatja.

Tekintse meg kvízünket!