A pozsonyi Királyi Katolikus Gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti műegyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, melyeket egy év elteltével a bécsi műegyetemen folytatott. 1878-ban Bécsben, 1883-ban pedig Budapesten szerzett középiskolai tanári oklevelet mennyiségtanból és ábrázoló geometriából.

Előbb a besztercebányai főgimnáziumban díszítményes rajzot és szabadkézi rajzot tanított, 1887-ben pedig királyi bányatanácsosként kinevezték a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia II. osztályú rendes tanárává. Itt ábrázoló geometriát, elemző mértant, térkép- és szabadkézi rajzot oktatott. Miután 1904-ben az akadémia főiskola lett, a továbbiakban az intézmény élén igazgató helyett a rektor állt, Fodor Lászlót nevezték ki a selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola első rektorává. Emellett az Atlétikai Klub ügyvezetői és a Pisztolylövészeti Egyesület elnöki tisztségét is betöltötte.

1919-ben a cseh megszállás miatt a főiskola tanári karával és diákságával együtt Fodor László is elhagyta Selmecbányát. 1919–1922 között Sopronban, a Károly laktanyában működött a főiskola, majd 1922-ben költözött át az egykori Katonai Főreáliskola épületeibe. A hazai ábrázoló geometriai oktatás úttörője harminchét évig vezette tanszékét, egyes tankönyveit hússzor adták ki, hosszú ideig használták a főiskolai és a középiskolai oktatásban. 1924-ben fejezte be az oktatást, és még ebben az évben meg is halt. Utódja az a Stasney Albert lett, akinek szobra mindössze néhány méterre található Fodor professzor mellszobrától, mely Kutas László szobrászművész alkotása.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás