Számomra hihetetlen, hogy miképp süllyedhettek egyes politikusok és aktivistáik odáig, hogy a média munkatársait fenyegessék. Ez a fajta „sajtókapcsolat” a tiszások alakítása. A verbális fenyegetésen túl (hol a Dunába löknék kollégáimat, hol börtönbe küldenék őket, hol meg akasztásukat emlegetik) már fizikailag sincsenek biztonságban. Arról nem is beszélve, hogy a Tisza egyik főembere, Ruszin-Szendi Romulus fegyverrel járt a kampányeseményeikre. A jóérzésű emberek azt kérdezgetik, hogy meddig teheti ezt meg?

Szomorú, hogy ezeken a hasábokon ilyen eseményekről kell beszámolni, de nem szabad elhallgatni, mert amit ma az újságírókkal tennének, azt holnap már a velük egyet nem értő civilekkel is megtehetik. Mint ahogy az egyik fórumukon egy édesanyába is belekötöttek, csak azért, mert felháborodott azon, hogy a tiszásokhoz tartozóknak akasztani lett volna kedvük. Igaz, náluk a nők elleni erőszak nem újdonság. Emlékezzünk csak, hogy mit tett Magyar Péter Varga Judittal, de itt, Sopronban a városházán se tudta megállni, hogy ne egy nőbe kössön bele, és idézhetnénk korábbi barátnőjét is. Szóval erőszak és hazugság. E két jelző tökéletesen leírja a Magyar Pétert. És ezt nem én találtam ki, elég utánanézni, hogy mikor, mit mondott, és aztán mit tett.

Igen, már hallom az ellenvéleményeket, és hát, eljött a szerecsenmosdatás időszaka is. De nem sikerülhet, mert az embereket nem lehet becsapni, még úgyse, hogy megcáfolják egymás állításait. Lásd a kiszivárgott adóemelést és aztán annak tagadását.

Szerkesztőségünk elutasít mindenfajta nyílt és burkolt erőszakot, érkezzen bárhonnan is, akár szóban vagy írásban, a tettlegességről pedig nem is beszélve.

Most, mi tagadás, cudar időket élünk. Félek, még jobban eldurvul a választási kampány, legalábbis erre utal a Tisza utcai „politizálása”, de talán még nem késő megálljt parancsolni a féktelen indulatoknak.

Tekintse meg kvízünket!