Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Belvárosi emlékek útján
A soproni belváros műemlékekben az egyik leggazdagabb Magyarországon – ezért is népszerű turistacélpont. Fotó: Filep István

Bemutatjuk a városrészeket – amikor a Fő tér Placz volt

Belvárosi emlékek útján

| P. Horváth László | Városi hírek

Sopron változatos és gazdag történelme sokakat érdekel – új sorozatunkban a különböző városrészek kialakulásáról, elnevezéséről, érdekes históriáiról írunk. Elsőként feltárulnak a belváros titkai.

A soproni belváros mai arculata az 1676-os nagy tűzvész után alakult ki. A belső városfal által határolt területet sokan tévesen óvárosnak nevezik. Mint a középkori városokba általában, Sopron belvárosába is a várfalat megszakító kapukon keresztül lehetett bejutni. A XVIII. század végéig csak két főbejárata volt: az Előkapu és a Hátsókapu. Az első nem középkori eredetű kijárata 1783-ban, a mai evangélikus templom építésekor jött létre. A templom mögött ugyanis beomlott a városfal, a törmeléket pedig a vizesárokba hordták. A XVIII. században a középkori eredetű városfalaknak a hadviselés fejlődése miatt már nem volt védelmi jelentőségük, és sokszor a város polgárosodásának gátjává váltak. Ezért bontották el 1869-ben, a kaszinó építésekor a Templom utca – Liszt Ferenc utca sarkán állt olaszbástyát is. Azonban a városfalak nagyobb részét Sopronban szerencsére inkább beépítették, mint elbontották, így jött létre a Várkerület belső házsora, mögötte pedig megmaradt a városfal.

A soproni belváros műemlékekben az egyik leggazdagabb Magyarországon, az itt található utca- és térelnevezések középkori eredetűek. Talán kevésbé ismert az Új utca, más néven Zsidó utca elnevezése. Első neve onnan ered, hogy ezt az utcát viszonylag későn, a szomszédos utcák telkeinek megosztásával, újonnan alakították ki. Másik elnevezése arra utal, hogy az utcában jórészt zsidók laktak az 1526-os kiűzésükig. A soproniak számára az ország legszebb terének tartott Fő teret az 1379-es Első telekkönyvben még Placzként említették. 1525-ben II. Lajos már oklevélben tiltotta meg a Patikaház lebontását, innen datálhatjuk a magyar műemlékvédelem megszületését. A tér szerkezetében jelentős változást hozott a mai városháza megépítése a XIX. század végén.

Az írás elkészítésben közreműködött dr. Krisch András, a Soproni Evangélikus Gyűjtemények vezetője.

Tekintse meg további képeinket!

Kapcsolódó cikkek