Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
Az Újteleki városrész múltja
A XIII. századtól kezdve a fokozódó német betelepülések hatására új telkeket jelöltek ki itt. Innen eredeztethető a városrész, valamint az Újteleki utca elnevezése. Fotó: Filep István

Emlékek útján – az első ipari negyed az Ógabona tértől a Jerevánig tartott

Az Újteleki városrész múltja

| Munkatársunktól | Városi hírek

Sopron változatos és gazdag történelme sokakat érdekel – sorozatunkban a különböző városrészek kialakulásáról, érdekes históriáiról írunk. Ezúttal az Újteleki városrész titkai tárulnak fel.

Az Újteleki városrésznek az ismert soproni utca adta a nevet. Az Ógabona tértől egészen a Jereván-lakótelepig tart ez a városnegyed. A történetírás szerint az Újteleki utca (Neustiftgasse) elnevezése a német lakosság XIII. századtól fokozódó betelepülésének bizonyítéka. Neve arra utal, hogy későbbi, mint a többi külvárosi rész. Az Ógabona tér eredetileg a gabonapiacnak adott helyet, amelyet a XVIII. században máshova helyeztek. A környék fejlődését segíthette, hogy a város megszerezte jobbágyfaluként a XIV–XV. század során Bánfalvát, Ágfalvát és Kelénpatakot, a kiépülő úthálózat pedig ezekkel is összeköttetést biztosított. A mai Újteleki utca 52. számú házban működött a két világháború között a Pum-bolt (Pum Géza fűszer- és csemegekereskedése), és itt állt egykor a külső városfalon át kivezető Újteleki kapu.

Az Újteleki városrész fejlődése a vasútépítkezések után, a XIX. század második felében felgyorsult. 1847-ben kezdték el építeni az Újteleki kapu előtti kis teret, és a Déli pályaudvarral összekötő, mai Kossuth Lajos utcát, amely az ország első zárt sorú, kertes villákkal épült utcája volt.

Az Újteleki utca 14-ben a XIX. század elejétől üzemelt a Rupprecht-féle cukorgyár, amely 1890-ben szűnt meg. Ennek az volt az oka, hogy egy néhány évvel korábbi földrengés következtében a gyár kéménye félig összeomlott, az épületek egy része pedig életveszélyessé vált. A gyár a környékbeli konkurenciával amúgy sem bírta a versenyt. A dualizmus idején ez a terület a város ipari negyede volt. Többek között téglagyár, gázgyár, hordógyár, sörfőzde, vasöntöde jött itt létre. Az Isteni Megváltóról elnevezett nővérek leányiskolájukat 1866-ban a Fürdőház utcában (ma Ferenczy János utca) építették meg.

Az írás elkészítésben közreműködött dr. Krisch András, a Soproni Evangélikus Gyűjtemények vezetője.

Tekintse meg további képeinket!

Kapcsolódó cikkek