Az ősz szikrázó ujjai

Félig vízben, félig a partonfekszem az őszi ég alatt;egyszerre ringat és melengeta tenger és a déli nap:

szikrázó ujjai becéznek,gyúrnak, gyötörnek édesen,húnyt szemmel és borzongva tűröm,hogy paráználkodnak velem.

Húnyt szemmel és borzongva tűröma nap s a tenger csókjaits testem gyönyörűsége némánkönyörög és imádkozik:

Ragyogj át, napfény, moss ki, tenger,ragyogj át, mint az üveget,bent moss ki, mélyen, ahol annyifáradt sötétség didereg;

ragyogj át, fény, öblíts ki, hullám,hogy meggyógyuljak odabenn,világítsatok át egészen,hogy lelkem új és friss legyen;

ősz van, – fűtsetek át sietve,jóságos, erős sugarak,hadd vigyem magammal a télbee tiszta, kései nyarat!