Védekezzen a kullancsok ellen!
2025. 04. 09. | Huszár JuditItt a tavasz, az enyhe idő, a napsütés a természetbe hívogat minket. A sétának, erdei kirándulásnak számos kedvező hatása ismert, ugyanakkor bizonyos...
Tudja, hol van a Thurner Mihály utca? Vajon kiről nevezték el a Károly-magaslati utat? És ki volt István bíró? Sorozatunkban nevezetes soproni utcákon kalandozunk.
1945 előtt gyümölcsöskertek és szántóföldek voltak a mai Ady Endre út és a Cseresznye sor közti területen, de korabeli városrendezési terveken és térképeken már szerepelt utcák nyitása itt. A második világháború végén sok lakás elpusztult, illetve megrongálódott: a romok eltakarítása után állami tervezőirodák és építőipari vállalatok jöttek létre, majd megkezdődött a munka. Az Alpár Ignác utca a szomszédos Orgona és Erdész utca, valamint a Cseresznye sor Lövér körúthoz közelebbi részét az 1950-es évek közepétől kezdték fokozatosan beépíteni döntően sátortetős házakkal. A közterületet 1958-ban nevezték el az építészről. Korábban csak az utca felső oldala épült be a gyermekotthon épületével szemben: itt öt ház állt, amelyek közül egyet a közelmúltban bontottak le. Az Ady Endre úthoz közelebb eső rész csak az utóbbi pár évben népesült be családi és ikerházakkal.
A Cseresznye sor – Alpár Ignác utca sarkán lévő gyermekotthon 1907-ben épült. Az 1900-as évek elején Szeretetház néven működött az Országos Gyermekvédelmi Liga fenntartásában. Először fiatalkorú bűnelkövetők javítóintézete volt itt, majd 1931-től középiskolás árvák internátusa. Az 1950-es években rövid ideig erdészeti szakiskolának és kollégiumnak adott helyet az épület; jelenleg pedig a Győr–Moson–Sopron vármegyei Gyermekvédelmi Központ Cseresznyevirág Gyermekotthon lakásotthona.
1965–1966 között a Lövér körút közeli szakaszának nyomvonalát átalakították, és nagyszabású lakásépítés vette kezdetét a környéken: ekkor készültek a Lövér körút végén lévő tömbházak, majd 1968 és 1970 között a Cseresznye sori lakótelep négyszintes elrendezéssel. 1976-ban épült az Ibolya út nyugati oldalán három tizenegy szintes lakótömb összesen 264 lakással, a keleti oldalon pedig hét ötszintes épület.
Az utca történetét ifj. Nemes András, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.
Alpár (Schöckl) Ignác (1855–1928) építész, egyetemi tanár, a 19–20. századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja. Középületeket, lakóházakat, templomokat és iskolákat tervezett, többek között az 1897–98-ban épült soproni Magyar Királyi Honvéd Főreáliskola épületeit is, melyek ma a Soproni Egyetem központi épületeinek adnak otthont.
Itt a tavasz, az enyhe idő, a napsütés a természetbe hívogat minket. A sétának, erdei kirándulásnak számos kedvező hatása ismert, ugyanakkor bizonyos...