– A katolikus egyház katekizmusa szerint az angyalok szellemi, test nélküli lények – tudtuk meg dr. Kovács Andrástól, a Szent Orsolya-gimnázium igazgatójától, teológustól. – Szent Ágoston mondta róluk: „mivolta szerint szellem, tevékenysége szerint angyal”. Az angyalok Isten szolgái és hírnökei; a Bibliában a világ teremtésétől fogva Jézus mennybemeneteléig jelen vannak. Az angyalok közül kiemelkednek az arkangyalok, akik fontos küldetést teljesítenek; a Biblia név szerint hármat említ: Mihályt, Gábort és Rafaelt.

A zsidó és az erre épülő keresztény hagyomány szerint Szent Mihály (Mikaél: „Ki olyan, mint az Isten?”) a legnagyobb, az Istenhez hűséges angyalok vezére a gonosz lelkek elleni harcban. Szeptember 29. a római Szent Mihály-bazilika fölszentelésének emléknapja, ezért ez a nap vált Magyarországon Szent Mihály ünnepévé.

A főangyalt ábrázolásaiban fiatal férfiként, szárnyakkal jelenítik meg, fején diadém vagy sisak, ruházata tunika, páncél, köpeny, kezében kardot, mérleget tart, lábával eltapossa a sárkány alakban ábrázolt gonoszt – ezért földi megtestesülésének tartják sárkányölő Szent Györgyöt.

Hazánkban Szent István korától nagy kultusza volt Szent Mihálynak, főtemplomaink többségének – Veszprém, Vác, Gyulafehérvár, Eger – védőszentje lett. A Magyar Katolikus Lexikon több száz települést sorol fel a történelmi Magyarországról, ahol róla neveztek el templomot – többek között Pozsonyt, Kassát, Sopront, Kolozsvárt –, és közel ötven olyan településnevet, amely tartalmazta a szentmihály szóösszetételt.

Az egyház tanítása alapján Szent Mihály a világ végén harcolni fog minden hívő lelkéért, hogy kiragadja őket a sátán hatalmából, ezért a haldoklókat is az ő oltalmára bízzák, ő vezeti a lelkeket a mennybe. A magyar néphagyomány szerint a halottakat „Szent Mihály lován” (fából készült halottszállító saroglya) viszik a sírhoz. Szent Mihály napjához hazánkban főként a gazdasági élettel összefüggő szokások és hiedelmek kapcsolódtak. Ezen a napon veszi kezdetét az ősz, így ekkor hajtották be az állatokat, számoltak el a pásztorokkal, kezdték a kukoricát törni, a füvet pedig már „harapófogóval sem lehet kihúzni a földből”. E nappal megkezdődött a „kisfarsang”, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (november 25.) tartott.