Miért is? Nos, Donald Trump és Orbán Viktor olyan megállapodásokat kötött, amely túlmutat egy sima gazdasági megállapodáson vagy tudományos–kulturális együttműködésen. Most fordítsuk el a fejünket a mindennapi életünket nagymértékben meghatározó és talán aktuálisan a legfontosabb, mindannyiunkat érintő egyezségtől, az orosz olajat és gázt érintő szankciómentességtől! Ez persze nagyon fáj Brüsszelnek és különösen Zelenszkijnek, aki már-már mindenhatónak érzi magát. Legalábbis nyilatkozataiban úgy tesz, mintha ő diktálna az unióban is, pedig még elég messze van attól, hogy akárcsak a cipője orrát is bedugja az uniós határok mögé. A tiszások kicsinyes támadásai pedig nem érdemelnek hosszabb elemzéseket. Negatív spirálba kerültek, ahonnan nem vagy csak nagyon nehezen tudnak kijönni.

Ennél sokkal érdekesebb és izgalmasabb szerintem, hogy mi lehet a megállapodások mögött, azon túl, hogy – a többi között – fontos (atom-)energetikai kérdésekről is döntöttek. Adódik a kérdés, hogy az amerikai elnök miért ilyen támogató, miért épít ilyen erős támfalat Magyarország köré. A válasz egyik fele kettőjük barátsága és az azonos ideológiai elemek erősítése, mint például a kereszténység és a családok védelme, az illegális migráció elutasítása, a béketeremtés. Valljuk be, Európában kevés olyan ország van, amely egyetért ezekben a fontos, jövőnket meghatározó kérdésekben! Tudjuk, látjuk, hogy mit mond, és főként, mit tesz az Európai Unió. Amerika „természetes” szövetségese tehát pont az ellenkezőjét vallja, mint az USA jelenlegi elnöke. Ezért fontos Magyarország szerepe ebben a bonyolult külpolitikai játszmában. Trump felismerte, hogy Orbán Viktor és Magyarország egyedül képviseli azt az irányt, amelyet hitük szerint az uniónak is követnie kellene. A barátságon túl ez az a kötőanyag, amely összeköti a világ leghatalmasabb országát egy kicsi, közép-kelet-európai országgal. Így és ezért válhatott Magyarország világpolitikai tényezővé, az unió és a Tisza vezette hazai ellenzék ellenére is.

Tekintse meg kvízünket!