Az utóbbi években inkább a regényekhez nyúlok. Egyáltalán nem zavar, ha egy könyv 5–600 oldal, sőt! Valahogy megnyugtat, ha tudom, hogy sokáig velem lesz. Hogy együtt élhetek a szereplőkkel, nem kell őket pár este után elengednem. Na, de nem erről akarok írni!

Egy verssor mostanában többször eszembe jutott: „…az igazat mondd, ne csak a valódit”. Ugye, Önök is ismerik? „... a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.”

Azt hiszem, napjainkban egyre nagyobb érték a valódi. Felgyorsult a világunk, tele van információval. Valós tényekkel, átpolitizált tartalmakkal, félremagyarázott üzenetekkel és direkt megtévesztő, manipulatív információkkal is. Az utóbbi időszakban viszonylag sokat foglalkoztam a tudomány–áltudomány kommunikációs jellemzőivel. Azzal, hogy miért tudnak annyi embert becsapni egyértelmű hazugságok. Miért van az, hogy elhisszük: napi 2 szelet citrom megvéd minket minden bajtól, kigyógyít a rákból, leviszi a magas vérnyomást, de még a túlsúlyunkat is eltünteti? Fájdalommentesen, úgy, hogy semmi mást nem kell változtatni az életünkön. De a citrom még hagyján! Számtalan olyan szert adnak el több tízezer forintért magukat tudományos glóriával ékesítő kóklerek, amelyeket soha, senki nem vizsgált be. Vagy ha igen, akkor a hatását nem igazolta.

Szóval a kérdés, hogy miért dőlünk be még olyankor is, ha szinte biztosan tudjuk: ez nem lehet igaz. A pszichológusok számtalan indokot említenek. A lényeg: ha valaki bizonytalan, beteg, érzelmileg labilis állapotban van, akkor általában könnyebben becsapható. Fél. A félelem pedig sokszor irracionális döntésekhez vezet. Gyorsan szeretne szabadulni. Vissza akarja kapni a „régi” életét. Hinni akar a mesékben. Mert gyerekként olyan jó volt hinni bennük. Hogy van egy csodaszer, amitől minden megváltozik. Nem vagyok orvos, meg pszichológus sem, de talán ezt kijelenthetem: mindent gyógyító csodaszerek nincsenek. Magunk vagyunk, mi tudunk tenni a saját testi és lelki egészségünkért. És főleg akkor, amikor még nincs látható baj.

Azokról viszont nagyon rossz véleményem van, akik anyagi hasznot fabrikálnak más emberek félelmeiből. Akik megbízható szaktudás, alapos ismeretek nélkül tesznek olyan javaslatokat, amelyekkel esetleg életeket veszélyeztetnek.

Hogy mit tehetünk? Legyünk kicsit gyanakvóbbak! Mindig nézzük meg, hogy ki mondta és mit! A szomszéd ismerősének a kocsmában elmesélt élményei nem szoktak tényszerűek lenni. Szóval hallgasson a józan eszére, építkezzen a korábbi saját (!) tapasztalataiból! És ne higgyen a tündérmesékben...!