Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

A Szent Korona emlékei
A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája

A koronázások Közép-Európa-szerte nagy figyelmet kaptak

A Szent Korona emlékei

| Huszár Judit | Városi hírek

Különleges, 17. századi nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba, amely a Szent Korona-kutatás számára is újdonságokat hoz. A nemzeti kincsre egy budapesti árverésen bukkantak a szakemberek.

Múlt heti lapunkban már hírt adtunk arról, hogy milyen értékes nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába (A Szent Korona Sopronban – Soproni Téma, 2020. január 15.). A dokumentum jelentőségéről Pálffy Gézát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetőjét kérdeztük.  

– Több szempontból is kiemelkedő értékkel bír a nyomtatvány. Egyfelől az 1681 legvégén néhány száz példányban megjelent dokumentumból jelenleg ez az egyetlen darab ismert a világon. Másfelől az egyik legkorábbi német nyelvű nyomtatott forrásunk a magyar Szent Korona történetéről. Végül jól mutatja, hogy a 17. századi soproni koronázások Közép-Európa-szerte milyen nagy figyelmet kaptak.

– Milyen soproni vonatkozású eseményekről tudósít a dokumentum?

– A nyomtatvány két részre osztható. Egyrészt 13 pontban bemutatja, hogy a bevett őrzési helyéről (a pozsonyi várból) Sopronba szállított Szent Korona 1681. december 5-én hogyan vonult be a városba. Eszerint jelentős magyar–német katonai kíséret közepette érkezett meg ládájában a felségjelvény egy nyitott, díszes császári kocsin Sopronba, amelyen a császár két biztosa és a két magyar koronaőr nagyúr ült. Ám a menetben ott volt Esterházy Pál nádor, Erdődy Miklós horvát bán és más neves arisztokrata családok tagjai is. Másrészt a röplap 26 bekezdésben részletesen ismerteti az 1622. és 1625. évi után immár harmadik soproni uralkodókoronázás, Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné 1681. december 9-i szertartását a Fő téri Kecske-templomban. A régi magyar hagyományok szerint ugyanis a Szent Koronára még királynéink ceremóniáin is szükség volt, hiszen azzal jobb vállukat érintette a mindenkori esztergomi érsek. Ez jelképesen azt fejezte ki, hogy a királyné támasza az uralkodónak a kormányzásban. Mindezek az információk részben megerősítik, részben kiegészítik a soproni koronázásokról 2014-ben megjelent könyvemben (A Szent Korona Sopronban) leírtakat.

– Hogyan dolgozzák fel a nyomtatványt, mi lesz a sorsa?

– A nyomtatvány az Országos Széchényi Könyvtár féltve őrzött Apponyi-különgyűjteményébe kerül. Míg itt a könyvtáros és könyvtörténész kollégák feladata az impresszum nélküli dokumentum nyomdahelyének pontos megállapítása, a benne foglalt történeti újdonságokat a Szent Korona, a koronázások és az országgyűlések kutatói kamatoztathatják. 

Az 1681-es nyomtatvány címlapja

Kapcsolódó cikkek

Ünneplőben a város

Ünneplőben a város

2019. 12. 18. | Munkatársunktól

Közeledik karácsony, a kereszténység fontos ünnepe. Sopron utcái, terei már hetekkel ezelőtt ünneplőbe öltöztek, az adventi koszorún is hamarosan meggyújtják a negyedik gyertyát. A meghitt hangulat ilyenkor nemcsak az épületekbe, hanem az emberi lelkekbe is beköltözik.

 

A nyugalom éve

2019. 12. 18. | Horváth Ferenc jegyzete

„A karácsonyi ünnepkör a megbocsájtás és a megbékülés időszaka is. Ezekben a napokban emelkedjünk felül sérelmeinken, hagyjuk magunk mögött a békétlenséget, s ha sikerül, akkor óvjuk és őrizzük meg a következő évre is!”