Az Újteleki utca 52. számú házat az egykori soproniak Pum-házként emlegették, sokan még ma is így hívják. Az épület tervezője Schármár Károly (1877–1946), építtetője 1912-ben Benkő Géza „hadimilliomos” volt, aki az első világháború alatt mint hadiszállító jelentős vagyonra tett szert, egyebek mellett az ő tulajdonában volt a Lövér körúton a később gyerekszanatóriummá átépített Gruber panzió is. Az Újteleki utcai épület külön érdeme a sajátos (közelmúltban felújított) homlokzat, mely a késői szecessziónak és az ausztriai „Heimatstilnek” a tervező Schármár Károlyra jellemző sajátos keveréke. A ház későbbi „névadója”, Pum Géza (1891–1952) az 1930-as években vásárolta meg az Újteleki utcai házat, ahol megnyitotta híressé vált fűszer- és csemegekereskedését, de emellett foglalkozott kávépörköléssel, a ház pincéjében pedig festékkeverő műhelyt működtetett. A boltban az áruk fapolcokon voltak, az ömlesztett árukat, így a lisztet, a cukrot és a sót lenvászon zsákokból félhenger alakú bádoglapátokkal papírzacskóba mérték ki. Az üzletet 1949-ben államosították, a Pum családot kilakoltatták, nem sokkal később pedig Pum Gézát koholt vádak alapján börtönbe zárták. Szabadulása után rövid ideig még a petőházi cukorgyárban mint répaátvevő dolgozott, majd a börtönben szerzett betegségei következtében életének 61. évében, 1952-ben halt meg.

A földszinten lévő üzlet az államosítást követően népboltként, majd a ’90-es években történt bezárásáig a SOPKER egyik üzleteként működött, de a soproniak rendszerint az egykori tulajdonos nevével illették és emlegették: A PUM.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás